A dunai klaszterre építették a sikert

„Sikerült Magyarországot az európai szakmai platformokra bejuttatni” (Fotó: MH)

– Hamarosan lejár a meghosszabbított mandátuma a bécsi Collegium Hungaricum (CH) élén. Mit tart a legnagyobb eredménynek?

– Három különböző, de nagyon konkrét dolgot emelnék ki. Az első: a bécsi Collegium Hungaricumnak van filozófiája, avagy mottója, amellyel ma már sokan azonosítják, s ez a dunai országok kulturális együttműködésének bemutatása és erősítése magyar kezdeményezésre. A második: az intézetnek olyan profi galériája lett, amelybe igen komoly klasszikus és kortárs anyagokat el lehet hozni – ilyen az éppen futó A Hagenbund magyarjai című kiállítás. A harmadik pedig: sikerült Magyarországot olyan európai szakmai platformokra bejuttatni, mint a Vienna Design Week – a bécsi dizájnhét –, amelynek tavaly ősszel hazánk lehetett a díszvendége.

– A 2011-es magyar EU-elnökség idején elfogadtak egy Európai Duna-stratégiát, és erre épült rá az említett Dunai Kulturális Klaszter, amelyben meghatározó szerepet vállalt a Collegium Hungaricum is. Akkor azt mondta, ez egyfajta „kreatív dunai kulturális kooperáció” lesz. Mennyi és mi valósult meg ebből az elmúlt években?

– A Dunai Kulturális Klaszter egy nemzetközi platform, amely a bécsi CH kezdeményezésére jött létre. Célja, hogy a kortárs kulturális együttműködéseket elősegítse, képviselje ezt a területet a Duna-stratégiában, és projekteket fejlesszen. Természetesen a bécsi intézet működése és programja nem épülhet csak erre a témára, de az elmúlt években sok mindent elértünk. A tagszervezetek kölcsönösen segítik egymást a németországi Ulmtól a bolgár Ruszéig. A klaszter több projektben vállal komoly szerepet, például egy alakulóban lévő stratégiai uniós projektben is, Dunai Kulturális Platform címen. A Collegium Hungaricum programjait pedig áthatotta a dunai és közép-európai szellemiség, hiszen ennek a térségnek a kontextusában a magyar kulturális értékek is jobban értelmezhetők – például éppen az osztrák közönség számára.

– Nem tudni még, ki lesz az utódja, de az bizonyos, hogy a programok jó része már előre le van szervezve. Mely események vannak előre lekötve, és mit szántak a következő évad „nagy dobásának”?

– Természetesen tervezni kell, s ennek megfelelően a 2015-ös év legfontosabb állomásai ki vannak jelölve Bécsben is. Ezzel együtt egy új igazgatónak szerintem jogos elvárása, hogy kiküldetése elején valamilyen saját gondolatot is „színpadra vigyen”, s erre biztosan meg is lesz a lehetősége. A „nagy dobás” kategóriában már most, az év elején sikerült kínálnunk valamit: ez A Hagenbund magyarjai című tárlat, amelyet a magyar kultúra napján nyitottunk meg. De kiemelkedő lesz például az az áprilisban induló fotókiállítás-csomag, amelyben négy tárlattal gyakorlatilag egy kisebb bécsi magyar fotófesztivált sikerült szervezni. Szerepel ebben egy különleges, Bécset és Budapestet összevető építészettörténeti képanyag, amelyet a Ringturmban láthat majd a közönség. Ez utalás arra is, hogy a bécsi Ring éppen az idén százötven éves. Lesz két kortárs fotóművészeti tárlat a tavaly elhunyt, kiváló magyar fotóművész, Kerekes Gábor tiszteletére. A Collegium galériájában Kerekes műveit egy osztrák és egy szlovén kortársának kontextusában tárjuk a bécsiek elé. Ehhez kapcsolódik majd a bécsi Photon Galéria kiállítása Kerekes magyar követőinek képeivel, míg a Palais Porciában az a 14x14 című, nagyszabású nemzetközi fotóanyag mutatkozik be, amelyet egy Dunai Kulturális Klaszter-tagszervezet, a regensburgi Donumenta Fesztivál hozott létre, s amely a CH segítségével jelenleg éppen a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben látható. Mindamellett egy a Semmelweis-évhez kapcsolódó nemzetközi művészeti pályázatot és persze a könyvvásári „dunás” programokat is előkészítjük.

– A Hagenbund magyar tagjai­nak munkáiból látható kiállítás megnyitóján elég nagy tömeg volt. Nem ez az első olyan program, amelyet egy bécsi, nagyszabású ki­állításhoz igazítanak, hiszen például a Kunstforumban látható Nyolcak tárlatra is rászerveztek egy kisebb kiállítást. Milyenek a tapasztalatok, nagyobb az érdeklődés, ha egy-egy nagy bécsi eseményhez kötődő programokat kínálnak?

– A bécsi Collegium Hungaricum Hagenbund-megnyitóján lehet, hogy rekordot döntöttünk a tömeggel, nagyjából kétszázan voltak itt január 22-én este. Fentebb is említettem a tematikus beágyazódás jelentőségét, azt az egyszerű szabályt, hogy a nekünk fontosat úgy – és akkor – prezentáljuk, amikor helyzet van, vagyis a befogadó félnek is épp fontos valamiért. A Hagenbund magyarjai a Belvedere nagy, európai Hagenbund-tárlatának idején nyilván fontos kapcsolódó kiállítássá avanzsált Bécsben, s az osztrák tévé műsorajánlójába is azonnal bekerült. De a Belvedere csak az egyik ok a három közül, amelyek miatt ez a projekt működik. Van egy evidens ok is, mégpedig, hogy a Hagenbund osztrák művészeti szövetség volt. De ami különösen vonzó volt e tárlatnál, az az a tény, hogy a – részben szélesebb körben ismeretlen – magyar művek osztrák magángyűjtők tulajdonában vannak. Mindezzel többszörösen kötődtünk a meghatározó osztrák körökhöz, miközben igazából hat magyar képzőművészről, végső soron pedig a magyar kulturális élet európai színvonaláról mesélünk.

– Említette, hogy mandátuma lejárta után, azaz márciustól is szívesen kamatoztatná tapasztalatait és kapcsolatrendszerét hasonló munkakörben. Hogy néz ki, van lehetőség arra, hogy továbbra is az osztrák–magyar kulturális kapcsolatok erősítésén dolgozzon valamilyen formában?

– Minden tekintetben nagyon szép öt év van mögöttem, s őszintén hálás is vagyok mindenkinek, aki segítette a munkánkat. Tényleg szeretem, amit csinálok, úgyhogy mindenképpen a nemzetközi kulturális menedzsment berkeiben maradok a jövőben is.

Bécsben bemutatták a budapesti fesztivált

Bécsben is bemutatták tegnap a Budapesti Tavaszi Fesztivál programját. Az idén valamivel későbbre, április 10-től 26-ig meghirdetett kulturális seregszemlére 2015-ben is sok ezer osztrák vendéget várnak a magyar fővárosba. A fesztivál fókuszában Liszt Ferenc művészete áll majd, valamint az olasz kultúra, amelyet számos kiváló muzsikus képvisel, a Nemzeti Színházban pedig újra megrendezik a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM), amelyen az idén 13 ország társulata, köztük a bécsi Burgtheater is részt vesz – hangzott el Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, a BTF-et szervező operatív testület elnöke, valamint Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezető igazgatója, az operatív testület tagja közös prezentációján.