Törőcsik Mari igazi istenadta tehetség volt

Az eseményen kiállítás nyílt Eöri Szabó Zsolt fotográfus képeiből, azt követően Bodrogi Gyula részvételével felavatták a Törőcsik Mari Díszpáholyt, majd az emlékest zárásaként a Körhinta című előadást tűzték műsorra, amely az 1956-os, Törőcsik Mari és Soós Imre főszereplésével bemutatott film alapján készült.

Vidnyánszky Attila beszédében felidézte A szarvassá változott fiú című közös munkájukat, amely - mint mondta - meghatározó esemény lett a beregszászi színtársulat és az ő életében egyaránt. Visszaemlékezése szerint ekkor tapasztalhatták meg Törőcsik Mari alázatát és tiszteletét a szakmája iránt, valamint kíváncsiságát, azt, „ahogy őt érdekelte minden, ami más”.

Méltó nevet fog viselni a díszpáholy, most már mindörökké - tette hozzá Vidnyánszky Attila.

Eöri Szabó Zsolt fotográfus azt mondta, Törőcsik Marinak „egyszerűen fantasztikus volt az aurájában lenni”. Ahogy ő létezett a színpadon, az egyszerűen átragadt az emberekre körülötte, köztük rá mint fotósra is - fogalmazott.

Blaskó Péter színművész felidézte, Törőcsik Mari arról beszélt neki, hogy korai filmes sikerei, a Körhinta és a Vasvirág után nehéz volt számára a „transzponálás”, az átállás a színpadra. Míg egy film esetében a közelkép a rezdüléseket is megmutatja, azokat a színpadon „meg kell emelni”, jó értelemben véve teátrálissá kell tenni - magyarázta.

Hozzátette, Törőcsik Mari nem érezte őszintének a teatralitást a filmes színészethez képest, „ezzel ő küzdött, de úgy küzdött, hogy aztán fantasztikus színésznővé vált”.