Fantasztikus leleteket találtak a sivatagban

A több mint 130 alkotás, amelyek közül nem is egy meghaladja az 1,8 métert, nagyjából 12 ezer éves, és éles szikladarabokkal véshették ki őket.

„Ennyi részletet pusztán egy kővel felvésni igazi hozzáértést igényelt” – mondta Maria Guagnin, a németországi Max Planck Geoantropológiai Intézet régésze, aki részt vett a felfedezésben. A helyszínen talált állatok ábrázolásai és a vésőeszközök azt mutatják, hogy emberek már körülbelül 2000 évvel korábban is éltek a szóban forgó területen, mint azt a tudósok gondolták.

A kutatók szerint a sziklavésetek a zord sivatagi táj átmeneti vízforrásainak helyét is jelölték. „Ezek az ősi közösségek a sivatagban úgy maradtak életben, hogy a szezonális tavak között vándoroltak, és ezeket a vízforrásokat, valamint az azokhoz vezető utakat monumentális sziklavésetekkel jelölték meg” – mondta Guagnin.

A felfedezés során a tudósok egy sziklavésőt találtak az ábrázolások alatt, és annak köszönhetően tudták meghatározni az alkotás korát. Eszerint a vésetek 12-13 ezer évvel ezelőtt készülhettek. bár Guagnin szerint a koruk egymástól 2-3 ezer évvel is eltérhet. A vésetek egyike egy őstulkot ábrázol, amely a szarvasmarha ősének számít, és mára kihalt. Guagnin szerint az őstulok nem élt sivatagban, így elgondolkodtató, hogy a művész hol találkozhatott az állattal.

„Az eredmények azt mutatják, hogy a közösségek sokkal korábban tudtak teljesen megtelepedni a sivatagi környezetben, mint korábban gondolták” – mondta a régész.

A legutóbbi jégkorszak csúcspontján, körülbelül 20-25 ezer éve, Arábia száraz térség volt, s nem volt ismert ottani emberi település. De körülbelül 15 ezer évvel ezelőtt csapadékosabb időszak kezdődött, amelynek eredményeként lápok és kisebb tavak alakultak ki a sivatagi környezetben, amely így zöldebbé vált. A sziklavésetek a vadászó-gyűjtögető népek megjelenésének időszakát mutatják.