Közgazdász, aki nyomot hagyott

A közgazdász 2005 óta védett és idén megújult síremlékénél tartott csütörtöki megemlékezésen Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára hangsúlyozta: „a nemzeti emlékezethez kapcsolódó szellemi-kulturális örökség részeként emlékezünk meg a mai napon az 1848-as forradalom és szabadságharc tábori rabbijáról, Horn Edéről, aki az emigrációba szorított magyar szabadelvűség és demokrácia egyik legsikeresebb szóvivője, nemzetközileg is elismert közgazdasági közírója, ezen túl történész, országgyűlési képviselő és kereskedelemügyi államtitkár volt”.

Az államtitkár kiemelte: Horn Ede – aki született forradalmár volt, mint nemzedékéből oly sokan – a modern magyar nemzeti identitás egyik meghatározó alakja volt még akkor is, ha művei elsősorban németül és franciául jelentek meg.

A közgazdász szorgalmazta, támogatta a bankok, pénzintézetek, biztosító társaságok létrehozását, bányák feltárását, gyárak, vállalatok, malmok alapítását, így a magyarországi polgárosodást; a pénzügy, a kereskedelem, az iparosodás fáradhatatlan alakítójaként és szervezőjeként pedig nagyban hozzájárult a modern magyar nemzetállam létrejöttéhez – hívta fel a figyelmet Fónagy János.

„Amikor ma Horn Ede születésének 200. évfordulóján összegyűlünk, valójában nemcsak egy ember életére tekintünk vissza. Nem pusztán egy közgazdászt, politikust, újságírót idézünk meg, hanem egy olyan magyar polgárt, akinek munkássága és jelleme túlélte saját korát, és ma is üzen nekünk – talán erősebben, mint valaha” – fogalmazott Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója.

Mint mondta, Horn Ede ifjúkorában a tudásnak szentelte magát. „Ez a sokoldalúság nem öncél volt, hanem szolgálat: kereste, hogyan tudja a közösséget, a nemzetet felemelni” – hangsúlyozta a főigazgató.

Hozzátette: a közgazdász a számok, a statisztikák, a gazdasági elemzések világát használta arra, hogy a döntéshozók ne szenvedélyből vagy pillanatnyi érdekből, hanem tudományosan alátámasztott adatok alapján cselekedjenek.

Móczár Gábor tájékoztatása szerint Horn Ede 2005 óta védett síremlékének teljes körű felújítása mintegy 4 millió forintból valósulhatott meg.

Zima András, a Holokauszt Dokumentációs Központ igazgatója elmondta: Horn Ede pályáját két szellemi törekvés határozta meg: egyfelől a zsidó emancipáció és felvilágosodás ügye, másfelől a magyar szabadelvűség és a nemzeti törekvések szolgálata.

Horn Ede (1825-1875) Einhorn Ignác néven Einhorn Gerzson gyapjúkereskedő, gyülekezeti elöljáró nyolc gyermeke közül a másodikként született a Nyitra vármegyei Vágújhelyen. Rabbinak készült, a nyitrai, pozsonyi és prágai teológiai tanulmányai után a Pesti Királyi Tudományegyetem bölcsészeti karán tanult. Izraelita tábori lelkészként részt vett a szabadságharcban, ami miatt kénytelen volt külföldre menekülni.

1850-1851-ben német városokban élt és a Lipcsei Egyetem hallgatója volt. A következő években Brüsszelben lakott, majd 1855-től állandó jelleggel Párizsban telepedett le, ahol nemsokára gazdasági társaságok tagja, újságok gazdasági rovatainak vezetőjeként működött. Az önsegélyező munkásmozgalom polgári patrónusa volt. Párizsban munkáshitelintézetet alapított. Széles körű volt publicisztikai tevékenysége, különösen az emigrációban a közgazdaság és statisztika terén, de politikai kérdésekben is megnyilatkozott.

1869-ben tért vissza Magyarországra és a Tisza Kálmán által vezetett ellenzékhez csatlakozott. Ugyanebben az évben megalapította a Pest-Budai Munkásképző Egyletet. 1870-ben Pozsonyban megválasztották képviselőnek. 1875-ben a Kereskedelemügyi Minisztérium államtitkára lett, azonban hamarosan elhunyt.