Török korban játszódó történelmi regény és a zenetörténeti Budapest a Könyvhéten

Az MMA székházában rendezett sajtótájékoztatón a 96. Ünnepi Könyvhét kapcsán Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke így fogalmazott:

„Az olvasás tehát egyszerre lelki támasz, kulturális gyökér és közösségformáló erő. Aki olvas, közösséget épít, és aki közösséget épít, megnyeri a jövőt.”

Majd így folytatta: A jelenlegi társadalmi problémáink nem kis mértékben a nem kellő szellemi igényességre és az ebből eredeztethető érzelmi sivárságra vezethetőek vissza. A jövőnk múlik rajta, hogy mennyire ép és egészséges lelkületű polgárok alkotják nemzeti közösségünket.”

Az MMA az idei könyvhéten a fentiekhez olyan kötetekkel járul, hozzá, mint például a Szilágyi István életműkiadás legismertebb és legelismertebb kötete, a Hollóidő című történelmi könyv, amelynek cselekménye a török hódoltság korába vezeti el az olvasót.

A sokak által Cs. Szabó legsikerültebb kötetének tartott Római muzsika egyfajta művészi létösszegzés, amelyben esszenciálisan jelennek meg az író legfontosabb értékválasztásai: az egyetemes műveltségeszmény, a görög-római és keresztény gyökerű európai kultúra jogfolytonossága, az európai és magyar, a közösségi és egyéni sors összefonódásának kényszere. Az utószóval és jegyzetekkel kiegészített kötet minden korábbinál közelebb visz a kiváló esszéista szövegeinek teljes értékű befogadásához.

Grendel Lajos (1948–2018) Vallomások könyve címmel ezúttal a Kossuth-díjas íróval készült interjúkból adnak közre válogatást, amelyet önéletrajzi töredékek közlése egészít ki és értelmez.

Sturcz János: Barcsay, Sötét és világos harca Barcsay Jenő festészetében című kötete a Barcsay emlékévhez kapcsolódva reprezentatív albummal tiszteleg a 125 éve született festőművész előtt.

Bakonyvári M. Ágnes: Péri József című könyve az Iparművészek – Tervezőművészek című sorozatban ezúttal a Munkácsy Mihály-díjas ötvösművészt mutatják be, aki az egyetemes ötvösművészet hagyományait kutatással és alkotói tevékenységével is megőrző műveivel a 20. századi magyar ötvösművészetet döntően meghatározó, megújító mester. A tanulmányt és a kötet szövegeit gazdag képanyag, informatív adatbank és angol nyelvű összefoglaló teszi teljessé és érvényessé.

Kovács Dániel – Vukoszávlyev Zorán: Csaba László, Munkás Szent József-templom, Cserépváralja a Mestermunkák sorozatban jelenik meg, amely egy-egy kortárs, a magyar építészet történetében megkerülhetetlen, ikonikus épület bemutatását tűzte ki célul gazdag képanyag, eredeti rajzok és részletrajzok, építés közben készült fotók kíséretében, felfedve az adott épület teljes történetét és utóéletét. Jelen kötet a modern magyar szakrális építészet emblematikus művével, Cserépváralja római katolikus templomával foglalkozik.

Szunyoghy András-Dr. Kapiller Mátyás: A ló művészeti anatómiája című kötetben háromszáznál is több rajz mutatja be a finom részleteket, nemcsak a ló nyugalmi testhelyzetében, az úgynevezett anatómiai alaphelyzetben, hanem egyes mozdulatsorokban, egy-egy mozzanatban kimerevítve is. Minden kép önmagában a laikus és szakértő szem számára is lenyűgöző, különálló remekmű.

Ernst Cassirer: A kultúratudományok logikája című kötetében Cassirer hat rövid írásában amellett érvel, hogy a fizikai valóság racionális vizsgálata korántsem elegendő. Úgy is fogalmazhatnánk: emberi világunk megértése hiányos marad, ha megismerőkként csak a természettudományra bízzuk magunkat. A kultúratudomány fő feladata pedig nem más a szerző értelmezésében, mint az, hogy számot vessen a kultúra alapformáival (mítosz, vallás, nyelv, művészet) és szimbólumaival. Közös világunkat csak ekkor ismerhetjük fel az emberi szellemből táplálkozó, feszültségekkel teli, eleven értelemegészként.

Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész A holnapi gőzhajóval érkezem című archív képekkel, nyomtatványokkal gazdagon illusztrált kötete, a 19.század Budapestjét rajzolja az olvasó elé zenetörténeti kutatások alapján. Johannes Brahms, Liszt Ferenc és kortársaik koncertéletét, baráti és szakmai kapcsolataik történetét ismerhetjük meg a kötetben szereplő tanulmányokból. Életre kell a szabadságharc és az utána következő évtizedek kora. Olvasóként tanúi lehetünk annak, hogy miből és hogyan születik meg a 19. században a „magyar zene”.