Beleszerettem a dalformába

– Ön különféle Makám formációkban alkot és zenél. Mi a különbség köztük zenei stílus, dalstílus szempontjából?

– A Makámot cirka negyven éve alapítottam korábbi zenekaraim, a Creatív Stúdió Öt és a Makám & Kolinda nyomdokain. A C.S.Ö. improvizatív kamarazenét játszott, a M&K többnyire népdalokat, versmegzenésítéseket. A korábbiban én vittem a prímet, a következőben Dabasi Péter, akitől sokat tanultam. Az 1984-ben alakult Makám a hangszeres vonalat vitte tovább, mely tizenöt évig tartott. Azután szerettem bele a dalformába, s született húsznál több lemez. Két éve lépett színre a Makám Quartet, ma élő magyar költők verseivel, majd tavaly tavasszal a Makám Trió.

– A Makám Trió repertoárját vagy annak egy részét miért nevezi „Robinzon Kruzo”-daloknak?

– A dalos korszak magyar népdalok feldolgozásával kezdődött a SkanZen című lemezen, majd tematikus lemezek sora következett, saját szövegekre. Lovász Irén, Bognár Szilvia, Szalóki Ági, Palya Bea, Herczku Ági voltak az énekes szólistáink, később Korzenszky Klára, Hornai Zóra, Magyar Bori, Bede Sári. Ezek a dalok, mind zenei-, mind szövegvilágukban a népzenéhez, ill. a világzenéhez álltak közel. Ezután komponáltam a Robinzon Kruzo című lemez anyagát, melyeknek a dalait magam énekeltem. Stílusában a progresszív rock, némelyekben a sanzon műfaja dominált.

– Korábban ön írta a dalai szövegét is. Miért kezdett inkább verseket zenésíteni?

– A 2010-es években kezdtem prózát írni, s talán ez alakította át az íráskészségemet annyira, hogy a dalszövegek elmaradtak.

– Nem vágyik újra saját szövegű dalokat írni?

– Igen, vágyom, hogy újra írjak dalokat, melyek teljesen belőlem fakadnak, de a dalszövegforrás elapadt bennem.

A Makám Trió

Fotó: Krulik Marcell

– Hogyan választja ki a verseket, amelyeket megzenésít?

– Nem minden vers alkalmas dalszövegnek, de amiből dal lesz, egyből megfog, megszólal bennem, s máris nyúlok a kottapapírért, hogy lejegyezzem.

– Hol talál rá ezekre a versekre?

– Sok verseskötetet kapok barátoktól, családtagjaimtól, sokat maguktól a szerzőktől. Falcsik Mari, Láng Eszter, Tóth Krisztina, Jász Attila ajándékozott meg legutóbb köteteivel. Figyelem az irodalmi lapokat, folyóiratokat, és sokszor az interneten kerül elém olyan írás, ami behúz.

– Mi az, ami megragadja egy versben?

– A téma, a hangulat, hogy mennyire tudom beleélni magam, mennyire tudok belebújni a szövegbe.

– Szokott kicsiket változtatni a szavakon, sorokon?

– Szavakkal kevésbé, de a sorokkal néha játszom, ha nincs ellenére a szerzőnek. Még nem ellenezte senki, ha kicsit felforgattam a sorrendet.

– Olyan megzenésített versek is szerepelnek a repertoárjukon, amelyet korábban már más is megzenésített? Nem zavarja a meglevő, gyakran nagyon ismert dallam?

– Igyekeztem már kész, általam is kedvelt vershez nem nyúlni, ha tudtam róla, hogy született rá megzenésítés. Hirtelen csak az a Weöres vers jut eszembe, ami ez alól kivétel – Ha vihar jő a magasból –, amit Dévényi Ádám énekelt a 70-es években, nos, arra magam is írtam egy dalt 40 évvel később, s ugyancsak hozzányúltam Ady Ne lássatok meg c. verséhez, amelyet Dabasi Péter zenésített meg anno, még a Kaláka tagjaként. Péter elfogadta a változtatásaimat, és szerzőként is feltüntettük a lemezen.

– Van egy Balatoni nyár című dala, amely még nekem jobban is tetszik, mint a KFT-dal, de ugyanaz a címe. Soha nem volt ebből kavarodás?

– Többnyire más porondon mozog a KFT és a Makám, noha ismerjük egymást, és jóban is vagyok mindegyikőjükkel, olyannyira, hogy Lengyelfi Miklós játszott is egy időben a Makámban. Természetesen megkerestem Bornai Tibort és megkérdeztem, mit szól az azonos címhez, csak nevetett, és nem kifogásolta.

– Fűzik-e személyes élmények a régi korok dalaihoz, például a Cseh Tamás vagy Kex-dalokhoz?

– A KEX együttest gimnazista koromban hallottam először Tatabányán a Népházban, aminek ma Jászai Mari Színház a neve – s az Illés együttesnek volt az előzenekara egy ORI turnén. Nem sok zenekart hallottam addig élőben, lenyűgözött az egész, Baksa Soós János, az énekes, aki roppant excentrikus figura volt, mint a higany, mozgott színpadon, köztes szövegei is elbűvöltek. Majd a Budai Ifjúsági Parkban is hallhattam őket. Egyetlen lemezükön, mely „kislemez” volt, szerepelt a Család c. dal a B oldalon – melyet nagyanyám is megkedvelt, s gyakorta kérte, hogy tegyem fel neki. Aztán megtanultam, zongorán kísérve magam játszottam karácsony idején, s most bekerült a Makám Trió repertoárjába is, akárcsak Bereményi Géza és Cseh Tamás dala, a Váróterem. Tamást később ismertem meg, és majd minden koncertjén ott voltam, s így volt ez a Syriusszal is.

– Vannak-e már sorakozó, megzenésítésre váró versek?

– Igen, vannak, de az egyre sűrűsödő koncertidőszak most minden szabadidőmet leköti.

– Készül-e új lemez? Mikor hallhatjuk a zenei anyagot koncerten és/vagy CD-n?

– Készül a Makám Trió – Kézdy Luca-hegedű, Krulik Zoltán-ének, gitár, Bata István-basszusgitár, ének – új lemeze, és koncerten is hallható június 19-én este fél 6-kor a Körúti Könyvtárban, Terézvárosban. Két napra rá Békéscsabára látogat a Makám a Napsugár Bábszínház vendégeként, és június 27-én, pénteken este fél 7-kor a Kaláka Fesztivál vendégei leszünk Egerben.