„A világ nehezebb helyzetben lenne a magyar tudósok nélkül”

Hankó Balázs kiemelte: Széchenyi István nem hiába „rendeltette a magyar nyelv szolgálatát a Magyar Tudós Társaság egyik legfőbb pontjává”, hiszen az a reformkorban a szuverenitásunkat, az önrendelkezésünket jelentette.

Kiemelte: büszkék lehetünk a magyar tudósokra, többek között azért is, mert ugyan népességben csak kilencvenhatodikak vagyunk a világon, de az egymillió lakosra eső Nobel-díjasaink számában tizenegyedikek.

Azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés a 2025-ös és 2026-os esztendőt a Magyar Tudomány Évévé nyilvánította, Hankó Balázs úgy fogalmazott: „a tudomány népszerűsítését tekintjük a legfontosabb célunknak”, majd ehhez kapcsolódóan célként jelölte meg, hogy „hozzuk ki a tudományt a laborból”.

A tárcavezető szerint ma aki tudományos pályát választ, kiváló karrierben reménykedhet, hiszen megújultak a doktori képzések, új ösztöndíjak vannak és növekedtek a kiváló kutatók támogatásai is. „A doktori képzések megújításával új erőt hoztunk a magyar tudományos életbe” – fogalmazott a tárcavezető, kiemelve fiatalok külföldi tanulását segítő új ösztöndíjrendszereket és azokat az együttműködéseket, amelyeket a magyar egyetemek kötöttek a világ legkiválóbb egyetemeivel.

„Minden esetben fontos a tisztelet, a tisztelet a tudósoknak, azoknak a kiváló kutatóknak, akik a nemzetünk szolgálata érdekében alkottak nagyot, akár itthon, akár külföldön” – mondta a miniszter.

Közölte: a tudomány népszerűsítése érdekében használni kell azokat az eszközöket – például a közösségi médiát is –, amelyeket a jelen kor biztosít. Szerinte vonzó példákat kell mutatni, mint amilyen Krausz Ferenc és Karikó Katalin Nobel-díjas tudósok.

Kiemelte: a magyar tudomány „aranycsapatába” a legkiválóbb magyar tudósokat hívják haza azzal a céllal, hogy a fiatalokat inspiráló tehetséggondozási élvonalprogramot tudjanak indítani.

Hozzátette: az elmúlt évek során megújult „az egyetemi világ”, és kijelenthető, hogy a 40 évig tartó kommunizmus után, több mint 30 évvel a rendszerváltást követően teljesítményorientált, a magyar gazdaság érdekében megújult rendszer indult el, amelynek az eredményeképpen növekedett a szabadalmak száma és előre léptek a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban.

„Feladatunk, hogy a magyar kutatási hálózatot erősítsük” – hangsúlyozta Hankó Balázs, megemlítve a kutatók számára tervezett 18 milliárd forintos béremelést. Kiemelte: készen állnak arra, hogy 26 milliárd forint értékben elindítsák a kutatási infrastruktúra fejlesztését, hogy „a magyar tudomány tovább erősödjék, legyenek új magyar Nobel-díjasaink és olyan magyar fiatal kutatók, akik a tudományos kiválóságot a magyar nemzet érdekében erősítik”.