Kultúra
Tengerre, magyar!
A magyar kereskedelmi flotta nagyobb volt, mint a portugál
A Fidesz parlamenti frakciójának vezetője a bemutatót egyedülállónak nevezte már csak azért is, mert nemcsak arra ad lehetőséget, hogy feltárja a magyar tengerhajózás, gyakran szándékosan elhallgatott, sőt nem egyszer kigúnyolt évezredes hősies történetét, hanem alkalmat kínál arra is, hogy olyan adatok is nyilvánosságra kerüljenek, amelyek még a tájékozott közönséget is meglephetik. Ezenkívül Kocsis Máté személyes fiumei kiruccanásainak élménybeszámolójával hozta „közelebb” a gazdagon illusztrált tárlók üzenetét.
Fiume, a magyar tengerhajózás történetének szempontjából fontos kikötőváros volt, ezért még ma is őrzi egykori, a Magyar Királysághoz köthető hangulatát. Sokan nem tudják, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia öt közös támadó hadihajójából négyet Magyarországon gyártottak. Ugyancsak hazánk fejlett iparának bizonyítéka, hogy az akkori világ egyik legnagyobb csatahajóját, a Szent Istvánt is mi hoztuk létre. A magyar mérnöki és szakmunkát dicséri a tucatjával előállított tengeralattjárók, cirkálók és rombolók gyártása.
A két világháború között Fiume megmaradt a magyar kereskedelmet kiszolgáló központnak. Ha hadihajókkal nem is dicsekedhettünk, az Adria-parti kikötőbe 457 magyar kereskedelmi hajó volt bejegyezve. Ez a flotta nagyobb volt, mint a portugál vagy a török kereskedelmi hajóhad. A Trianon után tengerpartjától is megfosztott Magyarország Budapestről irányította a nemzetgazdaság számára létfontosságú, a globális kereskedelemben aktívan és jelentős mértékben részt vevő magyar flottát. Sőt a magyar fővárost is bekapcsolták a világkereskedelembe azzal, hogy a dunai tengerjárók a Fekete-tenger felől fel tudtak úszni a magyar fővárosig.
A kiállítást nemcsak azoknak ajánljuk, akik érdeklődnek a tengerhajózás iránt, de azoknak is, akik jobban, részletekbe menően meg szeretnék ismerni a magyar történelmet.
A kiállítás június 21-ig tekinthető meg, ezt követően több vidéki helyszínen is bemutatkozik.