Kultúra
Szuper jó régi magyar filmek a magyar kultúra napjára + VIDEÓK
Szabadság, szerelem, hűség és jó nagy evések

Huszárik Zoltán és Sára Sándor 1971-ben bemutatott, Szindbád című filmje Krúdy Gyula novellái és hosszabb prózái alapján született. Főhőse Szindbád (Latinovits Zoltán), az író alteregója az élete végén visszagondol a szerelmeire, a nagy lakomákra és másféle kalandjaira.
Ha Szindbád szemével nézzük az életet, nem az számít annyira, hogy mi sikerült, vagy hol siklottunk ki, hanem hogy mit éreztünk, mit éltünk át, kikkel hozott össze sors, és voltak-e olyan pillanataink és történeteink, amelyeket sosem felejtünk el. Meg hogy bepillantottunk-e olykor a függöny mögé megtudni valamit a nagy titkokról. Tudtunk-e sírni meg nevetni, bolondulni, átélni olykor a végtelenséget, az örök dolgokat.
Akadnak egyébként, akik úgy nézik ezt a filmet, hogy bekészítik a húslevet, a főtt marhahúst paradicsomszósszal, és amikor a vendelines rész jön, Szindbáddal vagyis Latinovits Zoltánnal együtt vacsoráznak.
A Déry Tibor két művéből készült, Szerelem (1970) című magyar filmdrámát Cannes-ban Arany Pálma-díjra jelölték, de elnyerte a keresztény zsűri díját, és két női főszereplője, Törőcsik Mari és Darvas Lili a zsűritől külön dicséretet kapott a nem mindennapi összjátékért. Más fesztiválokon is számos díjat vihettek haza az alkotók.
A két színésznő anyós-meny párost alakít a filmben. Luca (Törőcsik Mari) fiatal tanárnő, akinek a férjét (Darvas Iván) bebörtönözték 1957-ben. Az asszonyra nyomást gyakorolnak, hogy váljon el, de ő hazavárja Jánost, közben a nagybeteg anyósát (Darvas Lili) ápolja, és elhiteti vele, hogy a férje Amerikában filmet forgat. Leveleket hamisít, kisebb ajándékokról állítja, hogy János küldte. Szeretné, ha az édesanya még megélné, hogy hazajön a fia, meg nem is beszélhet arról senkinek, hogy hol van János. Ez a kor protokollja ilyen esetekre.
Élet, halál, múlt, veszteségek, szerelem, alázat, belső emigráció – és mindez Tóth János végtelenül intim képsoraival.
A hetvenes évek vége, nyolcvanas évek egyik kedvenc könyve volt Magyarországon Weöres Sándor Pysché című verses regénye, amely amellett, hogy a reformkorban grófkisasszonynak nevelt cigány költőnő személyében egy végtelenül inspiráló, játékos, szertelen, éleseszű, szókimondó és egészségesen pajzán nőalakkal ajándékozza meg az olvasót, hatalmas nyelvi bravúr is régies magyar nyelven írt verseivel. Ebből a műből született Bódy Gábor kultikus filmje, a Nárcisz és Psyché (1980), amely Lónyai Erzsébet (Patricia Adriani) és Ungvárnémeti Tóth László (Udo Kier) költő szerelméről szól. A Filmben Zedlicz bárót Cserhalmi György, Kazinczy Ferencet pedig Pilinszky János költő alakítja.
Bereményi Géza írta a rendezővel, Gothár Péterrel a Megáll az idő (1982) című magyar film forgatókönyvét. A történet is nagyon erős, és a filmben sok olyan mondat hangzik el, amely később is továbbvisszhangzik a nézőben. Cannes-ban az ifjúsági zsűri díját, New Yorkban a kritikusok díját nyerte el a film.
Már az ’56-os forradalom és az azt követő határnyitás után vagyunk, amikor kétszázezer magyar hagyta el az országot. Köves István is Nyugatra disszidált. A családja Magyarországon maradt. Nagyobbik fia (Pauer Henrik) az orvosira készül, vagyis a maga módján bele akar simulni a rendszerbe, de a kisebbik fiú, Dini (Znamenák István) lázad. Dininek van egy példaképe: Pierre (Sőth Sándor), de nem tud úgy élni, ahogy a hőse. Nem akar elmenni az országból, nem akar más lányt, mint akit szeret, és ennek súlyos ára van: meg kell alkudni. Hiába Elvis Presley, Paul Anka, hiába a Cola Cola-mámor, Dinivel megáll az idő. Mi, nézők pedig Dini, vagyis az itthon maradt fiú gyerekei és unokái vagyunk.
Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékából Makk Károly rendezett nagy költségvetésű színes filmkomédiát (1954), amelyet Cannes-ban Arany Pálma-díjra jelöltek. Mariskát (Krencsey Marianne) a gyámja, Szilvay professzor nőül akarja adni az unokaöccséhez, Szilvay Gyulához. Mariska azonban megmakacsolja magát, mivel Balatonfüreden beleszeret egy vándorszínészbe, Liliomfiba (Darvas Iván). Nagyon sok félreértés és kavarodás lesz mindebből. Közben Erzsi (Ruttkay Éva), a badacsonyi fogadós leánya Gyurit (Soós Imre), a pincért szereti, de ennek a leendő após nem örül. A boldog befejezés mégsem maradhat el.