Egymást gyilkoló leszbikusok és zombivá változott cápák

Miután feltalálnak egy eszközt, amely képes gyilkológéppé változtatni az embereket, felbérelnek egy egykori katonát, hogy szerezze meg a fegyvert – amikor azonban kiderül, hogy a bátyjával éppen ezzel a kütyüvel végeztek, bosszút esküszik.

A lélekrabló nemcsak az alapsztorijában, de külsőségeiben is a nyolcvanas–kilencvenes évek videótékáinak legalsó polcain raboskodó sci-fi-akciófilmjeire emlékeztet, főszerepben egy faarcú színésszel, aki kizárólag a fizikumával kommunikál, az online vélemények alapján ráadásul a történetnek sincs túl sok értelme.

A produkciót egyébként a csehek készítették, de úgy tűnik, Európa ezen szegletében még nem jött el a hasonló műfajú filmek ideje.

Az azonos című anime alapján készült film főszereplője, a huszonéves Akira igazi vesztes: évek óta méltatlan munkakörülmények között robotol egy multinál bérrabszolgaként, a főnöke állandóan leszúrja, az otthona úszik a szemétben, és még ahhoz sincs bátorsága, hogy randira hívja a cégnél dolgozó kolléganőjét. Így aztán megváltás számára, amikor egy nap zombiapokalipszis tör ki; úgy érzi, végre azt a szabad életet élvezheti, amelyről mindig is álmodozott, össze is ír egy száz pontból álló bakancslistát mindarról, amit meg akar még tenni, mielőtt őt is utolérné a végzet – köztük azt is felfirkantja, hogy szeretne szuperhőssé válni.

Nem túlzás talán azt állítani, hogy jelenleg aligha van elcsépeltebb téma az élőhalottaknál, az ázsiaiak azonban mindig képesek újat mutatni, az európai szemnek legalábbis biztosan.

Az előzetesben egymást váltják a szürreális jelenetek, a főszereplő még egy zombicápával is megküzd, a túldíszítettség, az abszurditás innen az öreg kontinensről nézve mindenképpen egzotikus és furcsa.

Nehéz megítélni, hogy a végeredmény vajon kellemesen őrült szórakozás lesz-e vagy rendkívül fárasztó.