Kultúra
A pálinka lehet az örök ifjúság titka
A Balkán, ahogy még nem hallotta
– Emlékszem, mikor még kicsi voltam, már akkor is hatalmas bulit csináltak egy-egy koncerten. Minek köszönhető, hogy 20 év után is ugyanazzal a lendülettel tudnak zenélni?
– Nyílt titok, hogy sikerült megszereznünk az örök fiatalság varázsfőzetét, ami amellett, hogy kortalanná tesz, még kozmikus energiát is ad. Hasonló, mint amilyen a jó öreg Asterix és Obelix című képregényekben, csak a miénk természetesen sokkal jobb.
„Most csak itt, és csak most Önnek megsúgom, hogy mi is a mi kis titkunk, de kérem, senkinek se adja tovább (nevet). Még a végén híre megy, és mindenki meg akarja kaparintani. Szóval mi minden koncert előtt megiszunk egy kis pálinkát. Van, hogy szilvát, van, hogy körtét, barackot vagy birset, attól függően, hogy földrajzilag éppen hol vagyunk és hogy milyen a levegő az adott helyszínen, ahol fellépünk. Ezt a mi kis sajátos pálinkánkat, amit rendszerint fogyasztunk, Maksuzijának hívják. Fő érdekessége, hogy ezt külön, csak nekünk főzik a druidáink egy észak-boszniai faluban. Egyedül a dobosunknak tilos ezt innia, mert tetszik tudni, ő kiskorában beleesett az üstbe, amiben a pálinkát főzték. Így rá igazából állandó hatással van ez a varázsital, ami szuper erőt és még a doboláshoz szükséges precíz ritmizálást is biztosítja a számára.”
‒ Ahogy Önök mondják is az egyik dalukban, nem lehet menekülni a Balkántól (No Escape from Balkan). Ez valóban így van?
‒ Hát… Mi már vagy 20 éve próbálunk lelépni a Balkánról, de az mindig ránktalál, bárhova megyünk is. Jelen pillanatban a globalizációnak köszönhetően sokkal erősebb a balkánizmus, mint gondolnánk. Mi csak énekelünk, és a dalainkon keresztül mondjuk el a világnak, hogy mit is látunk a környezetünkben.
– Egy nem balkáni közönség hogyan reagál a dalaikra?
– Nálunk nincs balkáni és nem balkáni közönség. Mi nem teszünk ilyen különbséget, és érezhetően ezzel összhangban reagál a hallgatóság is. Arra törekszünk, hogy az egyenlőséget és a toleranciát hirdessük. A mi küldetésünk az, hogy mindenki érezze jól magát, bárhol is lépjünk fel.
– Magyarország imádja Önöket, hiszen már nagyon sokszor voltak itt. Hogyan viszonyulnak az országhoz?
– Magyarország tulajdonképpen a szomszédunk, ezért mi szinte úgy érezzük itt magunkat, mintha otthon lennénk. Ez a „végre otthon vagyok” érzés pedig még fokozódhatna is, ha végre sikerülne megtanulni egy kicsit magyarul, de sajnos, ez nem egy túl könnyű feladat.
– Angolul, de a saját nyelvükön is énekelnek. Számít-e valamit a nyelvi akadály?
– Megtaláltuk a megoldást a nyelvi nehézségek leküzdésére (nevet). Általában már az első üveg Maksuzija után mindenki automatikusan átvált egy pálinkás eszperantó nyelvre. Az üvegre oda is van írva csupa nagybetűvel: Univerzális pálinka!
– Mi az, amire mindenképp érdemes figyelnünk, amikor az Önök dalait hallgatjuk?
– Tényleg van néhány apróság, amire figyelni kell:
1. A hangerőnek a maximumon kell lennie.
2. Szigorúan tilos, hogy amíg a Dubioza Kolektiv dalai szólnak, teljes nyugalomban legyen a testünk, mert fennáll a bélcsavarodás veszélye.
3. Fontos tudnivaló, hogy miután a dalokat meghallgattuk, legalább egy dalt meg kell osztani a rokonsággal és a barátokkal.
4. Ha bármiben észrevétele, megjegyzése vagy dicsérete van velünk vagy a dalainkkal kapcsolatban, osszák meg velünk a weboldalunkon keresztül: dubioza.org.
– Elég sok mindent megéltek már. Tudnának egy érdekes történetet mesélni, ami az elmúlt 20 év alatt történt?
– Sokkal könnyebb lenne, ha kevés, de annál érdekesebb mesénk lenne, mert ez azt jelentené, hogy normális életet élünk. Én nagyon szívesen elmondanám mindet, de attól tartok, hogy az összes történetünk elhomályosult az előbb említett varázsital alkoholos ködfátylában.
– Min dolgoznak most?
– Továbbra is sokat utazunk és zenélünk, persze útközben új dalokat is írunk. Reméljük, hogy hamarosan lesz időnk stúdióba vonulni, és felvenni a szerzeményeket, hogy megoszthassuk azokat a világgal. Ugyanakkor 8 albumunkat újra kiadjuk bakeliten. Ősszel Mexikóba megyünk turnézni, amit már nagyon vártunk. Mi mindig dolgozunk valamin.
– Mit üzennének a magyarországi rajongóknak?
– Drága emberek! Gyertek Veszprémbe! Mi megígérjük, hogy a lehető legjobban fogunk zenélni. Addig táncoltatunk titeket, míg izomlázatok nem lesz, és el nem kezdtek könyörögni azért, hogy fejezzük be. Ezt követően pedig megkínálunk titeket a mi kis varázsitalunkkal és kezdődhet az egész elölről.
