Kultúra
Ragyogj! címmel kétnapos monumentális ünneppel nyílik meg az Európa Kulturális Fővárosa 2023-as évada
Nyolc méteres táncoló bábu, verbunk, hip-hop, a Himnusz zenés története Veszprémben a hétvégén
Porga Gyula, Veszprém polgármestere szerint Veszprém városa, amelyet 2019-ben az UNESCO a zene városának választott meg, mindig is Európa kulturális fővárosa volt, csak most már papírja is van róla.
A város 2018-ban, más nagy múltú, jelentős kultúrájú magyar városokkal versengve nyerte meg a pályázatot, és azóta készül a mostani, programokkal gazdagon megrakott évre. Veszprém összefogott a Bakony–Balaton régióval, így – mint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, országgyűlési képviselő fogalmazott – bármilyen térséggel felveheti a versenyt kultúra és turisztikai célpontok tekintetében. Az összefogás azt is jelenti, hogy 116 magyar önkormányzat közös munkájának gyümölcsét élvezhetik, akik a rendezvényekre ellátogatnak.
Porga Gyula távlati tervként a következő évekre azt jelölte meg, hogy kategóriájában Veszprém 2030-ig kerüljön be a világ húsz legélhetőbb városa közé.
Mint Markovics Alíz, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója elmondta: a mostani nyitány előtt decemberben volt az utolsó nemzetközi monitoring, amely után a projektet Melina Mercouri-díjjal tüntették ki.
Szombaton 10 órától egész nap dzsessz-, blues- és népzenei együttesekkel, táncosokkal népesülnek be Veszprém utcái, a koncerthelyek és néhol a kirakatok is. Bárzenészek is szórakoztatják a közönséget.
A zártkörű hivatalos megnyitó, amelyet a Duna TV élőben közvetít, szombaton 17 órakor veszi kezdetét a Hangvillában. Itt gyülekeznek a politikusok, szervezők, a meghívott külföldi vendégek, és itt hangzanak el az ünnepi beszédek is.
Az ünnepi showműsor 20 órakor kezdődik három helyszínen: a Várban, az Óvárosban és a Húszemeletes tövében. Can Togay kulturális és kreatív főtanácsadó szerint egy álomszerű víziót látunk majd a városról, amelyben benne kavarog minden idősík. Úgy is elképzelhetjük, mint egy triptichont, amelyet három részre vágtak szét, és mindig máshol láthatók a központi képsorok.
A showműsor több művészeti ágat ötvöz, és egyszerre több érzékszervre hat majd. A Kossuth-díjas táncművész és koreográfus Bozsik Yvette társulata a szakrális tánctól a néptáncon át a groteszk színpadi táncig mindenféle műfajt felvonultat. Ifj. Zsuráfszki Zoltán táncművész és koreográfus részben flashmobszerű néptáncprodukciót mutat be táncosaival, amelyben megjelenik a lányok szakrális karikázótánca, a Veszprémre annyira jellemző verbunk és az olyan modern táncok is, mint például a hip-hop.
Az est összművészeti jellegét mutatja az is, hogy Gizella királyné (984 körül–1065), Szent István királyunk felesége, akinek a személye és emlékezete elválaszthatatlan a várostól, többféleképpen is megjelenik majd, például nyolc méteres táncoló bábu alakjában is. A produkció Verancsics Faustus (1540 vagy 1551–1617) veszprémi várkapitány alakját is bemutatja, akiről Can Togay azt mondta, hogy ő volt a magyar Leonardo da Vinci abban az értelemben, hogy sokféle találmánnyal gazdagította a magyar kultúrhistóriát.
Pacsay Attila zeneszerző Almádi szülötte, és mint helyi művészt, őt kérték fel a produkció zenéjének megkomponálására, ő pedig helyi előadóművészeket, illetve a Nemzeti Filharmonikusok, a Fesztiválzenekar és a Magyar Rádió Zenekarának zenészeiből egy csaknem nyolcvan fős All Stars-zenekart hívott meg a jeles eseményre.
A Kiégő Izzók csapata fényfestéssel teszi monumentálissá a kulturális ünnepet, amely megelőzi a késő esti utcabált.
Vasárnap délelőtt az Óvárosban piaccal várják az érdeklődőket, majd 17 órától a Pannon Egyetem aulájában kezdődik A nagy Himnusz-sztori című rendezvény, amelyen Nyári Krisztián író, irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész beszélget arról, hogy mi volt a himnuszunk a Himnusz előtt, mennyi idő alatt írta meg Erkel a zenéjét és így tovább. Az előadást és beszélgetést a veszprémi illetőségű Mendelssohn Kamarazenekar zenei betétekkel gazdagítja.
