Kultúra
Kápolnát emeltek a harcok szünetében
Utazások a régi Erdélyben: A munkácsi, 11. honvéd gyalogezred kápolnája az Úz völgyében
Mint arról már a katonai temetőt bemutató cikkünkben olvashattak, még 1916 augusztusában, a románok hitszegő és váratlan támadásával indultak meg a harci cselekmények errefelé is. A kezdeti, gyenge ellenállás miatt a románok teret nyertek Erdélyben, aztán katonai átcsoportosításokkal és német segítséggel októberre megváltozott a helyzet. A magyar és német ellentámadás kisöpörte a románokat Erdélyből, és végül Bukarest elfoglalásához vezetett. Viszont itt, a Csíki-havasokban, az ezeréves határnál a románok kemény ellenállást tanúsítottak, a határ túloldalán fekvő első települést, Dormánfalvát megvédték az ismétlődő magyar támadásokkal szemben. Ezek a támadások pedig sok áldozattal jártak, ezért is jött létre az a bizonyos úzvölgyi temető.
1916 novemberére aztán ezt a frontszakaszt átvette a megroppant román királyi haderőtől az segítségére siető cári Oroszország. Orosz csapatok rendelkeztek be tehát védelemre a határ közelében fekvő hegygerinceken, egyfajta állóháború alakult ki az első hónapokban. Az ilyen helyzetek a katonák számára viszonylagos nyugalommal járnak. A kiépített állásokban ülő ellenfelek csak járőrtevékenységgel, egy-egy rajtaütéssel nyugtalanítják egymást. (Ez a helyzet 1917 márciusában meg fog változni, de erről majd az első világháború Úz völgyének környékén zajló csatáiról szóló írásban olvashatnak.) 1916 végén és 1917 elején tehát volt az akkor itt szolgáló, munkácsi székhelyű 11. honvéd gyalogezred katonáinak ideje arra is, hogy hadikápolnát emeljenek elesett bajtársaik emlékére.
Ezek a hadikápolnák, mivel Európa, benn Magyarországgal ezekben az években még kevésbé volt szekularizált, a keleti fronton, de az olasz hadszíntéren, Isonzónál is felépültek. Sokszor csak ideiglenesen, fából, de ha volt rá mód, akkor kőből vagy téglából is. Hogy ehhez az építményhez honnan is került a tégla, azt nem lehet tudni. Minden esetre, mivel a kápolnának részben vakolatlanok falai, jól látszik, hogy gyári termékről, minőségi munkáról van szó. Az építmény tulajdonképpen egy nagy, nyitott oltárnak készült. Az eleje egy félköríves, tágas bejárat, ami fölé háromszög záródású homlokzatot épített a tervező és kivitelező, Varga János honvéd utász tizedes, a munkácsi gyalogezredből. Varga valószínűleg kőműves pallér volt a civil életben, aki házakat is tervezhetett, és csapatával fel is építette azokat.
Nevét a félköríves záródású épület hátsó falán elhelyezett kőtábla őrizte meg az utókornak. A kápolna méreteinél fogva csak tábori misék bemutatására volt alkalmas, tehát a miséző pap a kápolnában, vagy részben előtte végezte a szertartást, míg a katonák alatta, a domboldalban álltak a szentmise alatt. Az építmény belsejében, az egyszerű oltár mellett egy feliratot is találunk: „Isten dicsőségére és az úzvölgyi harcok emlékére emelte a magyar királyi munkácsi 11-es honvéd gyalogezred.” Hogy aztán a kápolna használatban volt-e a trianoni békediktátum után, a román időkben, azt nem lehet tudni.
Az viszont bizonyos, hogy a második bécsi döntés után visszatért Úzvölgye is, a magyar honvédség pedig nagy építkezésbe fogott a katonai temető mellett. Összesen 11 nagy, katonai barakkot emeltek fenyőrönkökből, ezekben pedig katonaság állomásozott. Tehát ismét szervezhettek tábori miséket a kápolnához, amit vélhetően ki is meszelhettek, fel is újíthattak. Hogy aztán a legközelebbi renoválás valamikor a hetvenes években történjen meg. Amikor még lakott volt a falu, majd pedig egy 1988-as, heves esőzéseket követő földcsuszamlás kimozdította a helyéből a kápolnát is. A megmozduló, a völgybe csúszó domboldal néhány métert „vitte” a kápolnát is, ami szerencsére nem károsodott különösebben. Falait azért vaspántokkal fogták össze, és 2001-ben, majd 2011-ben is átesett már közadakozásból finanszírozott felújításon.
A mogyorósi hadikápolnában, mert így is nevezik az épületet, évente egyszer van szentmise. Mégpedig Árpádházi Szent Erzsébet ünnepéhez, tehát november 19-éhez közelebbi szombaton, mikor a csíkszentmártoni plébános autózik ide fel misét mondani. Aztán, ha már eljöttünk idáig, visszafelé nézzük meg a Csinódon 2015-ben épült Boldogasszony kápolnát is. A különleges, agyagból és „kuglira” vágott, hasogatásra váró fenyőből emelt kör alakú építmény fogadalmi kápolna, egy villámcsapásból teljesen felgyógyult helyi férfihez köthető az építkezés megszervezése és lebonyolítása is.
