Kultúra
Édes-Keserű – musical a diabéteszről
Interjú Dr. Károlyi Hortenzia diabetológus-belgyógyász szakorvossal, a tudományos ismeretekben bővelkedő zenésjáték szerzőjével

– Mit ünneplünk a diabétesz világnapján?
– Tavaly volt száz éve annak, hogy Sir Frederick Grant Banting és Dr. Charles Best feltalálta az inzulint, idén pedig annak a százéves évfordulóját ünnepelhetjük, hogy az első cukorbeteg, egy tizenéves fiú, megkapta az első életmentő inzulinadagot. Azóta nagyon sokat fejlődött az orvostudomány, és egyre jobb életminőséget érhet el az, aki betartja a szabályokat.
– Gyakorló orvosként mi a tapasztalata? Hajlandók az emberek komolyan venni, ha kiderül, hogy baj van, hallgatnak az orvosokra, és tesznek az életükért és az egészségükért?
– Igen, nagyon sokszor tapasztalom, hogy hajlandók változtatni, küzdeni, együttműködni.
– Mi tette szükségessé, hogy színpadon, egy történetbe és dalokba ágyazva is beszéljenek erről a népbetegségről?
– Valóban népbetegség. Folyamatosan növekszik a betegek száma, de ennek az is oka, hogy mást nevezünk ma cukorbetegségnek, mint korábban. Amikor valakiről kiderül, hogy cukorbeteg, akkor meg kell tanítanunk arra, hogyan tud együtt élni a betegségével, és hogyan tud egyensúlyt kialakítani az életében. Ezt a fajta edukációt egyénileg és csoportosan is végezzük. Úgy gondoltam, ha lenne egy szórakoztató darab, amelyben azok az ismeretek bukkannak fel, amelyeket át kell adnunk minden új diabéteszesnek és családtagjainak, akkor könnyebb őket elérni, megszólítani. És akiket még nem érint, azoknak a figyelmét is fel tudjuk hívni arra, hogy ez bizony bárkivel megtörténhet.
– Ön diabetológus-belgyógyász szakorvos. Miért volt szükség szakértőkre?
– A darabban elhangzó információk hitelességét tudományos szakértők validálták: Dr. Halmos Tamást professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és az MDT örökös elnöke, valamint Dr. Blatnyiczky László professzor, illetve Dr . Halmos Tamásné, aki az edukáció területén ma Magyarországon a legjelentősebb szaktekintélynek számít.
– Hogyan fogadták az ötletet?
– Halmos professzor először elcsodálkozott rajta, szokatlannak találta, de aztán elfogadta, hogy inkább csináljuk meg mi, és majd fordítsák angolra, mint hogy megcsinálják Amerikában, és mi meg fordítsuk magyarra. A tudományos szakértők nagyon lelkesen segítették az előadás létrejöttét.
– Szembeötlő, hogy számos elismert és rajongott művész lép majd színpadra az Édes-Keserű című darabban. Bodrogi Gyula kétszeres Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze mellett Bencze Ilona, Kautzky Armand, Varga Izabella, Kovács Áron is játszik a darabban. A táncjeleneteket a Duda Éva Társulat adja elő. Örültek a művészek a felkérésnek?
– Nagyon lelkesek voltak kezdettől. A fellépő művészek között is vannak cukorbetegek, és ez a tény is fontossá tette számukra az előadást. Duda Éva, a koreográfusunk az egyik próbán azt mondta, rengeteg könyvet kellett volna elolvasnia ahhoz, hogy annyi ismerethez jusson, mint a darab próbáin. De hozzá kell tennem, ezt a produkciót nem valamelyik kőszínház fogadta be, hanem nonprofit vállalkozás, és egyelőre csak erre az egy estére szól. De akik nem lehetnek ott élőben november 4-én a Kongresszusi Központban, azok online követhetik az előadást, a világ bármely pontjáról, ezért is készítettünk az előadáshoz angol nyelvű feliratot.

– Úgy tudom, többféle cukorbetegség van. Mindegyikről lesz szól-e a zenés játékban?
– Igen, van az 1-es típusú cukorbetegség, amelyet inzulinnal kell kezelni, és a 2-es típusú, amely sok különböző eredetű ok miatt kialakult megbetegedés gyűjtőkosara, és van még a terhességi cukorbetegség, de az egy másik kategória. A tünetek, a szükséges diéta és a kezelési paletta hasonlók, de a kezelésnek mindig személyre szabottnak kell lennie. A darab főhőse, egy kamaszlány (Pásztor Virág) a születésnapján szembesül azzal, hogy cukorbeteg, a szomszéd bácsi (Bodrogi Gyula) pedig a tipikus magyar kettes típusú cukorbeteget alakítja. De olyan általános egészségügyi információk hangzanak el, amelyek a világ minden táján és mindenkire egyformán érvényesek. Eligazítják azt, akit érdekel az egészsége, és segítséget kaphat a néző az egészséges életmód kialakításához is.
– Bizonyára rengeteg tapasztalata van arról, hogyan élik meg azok a helyzetet, akik cukorbetegek lesznek, és hogyan a családtagok, akik korábban talán hárították, hogy többet megtudjanak a betegségről, hiszen úgy gondolták, őket nem érinti.
– A darabban láthatjuk a tipikus lélektani fázisokat, ahogyan valaki a tagadástól eljut az elfogadásig, addig, hogy mindent megtegyen magáért. A szülők (Varga Izabella, Kovács Áron) is belső átalakuláson mennek keresztül.
– Az is kiderült már, hogy Csonka András alakítja a Hasnyálmirigyet. Voith Ági hangján szólal meg a Cukor, alakját pedig Duda Éva személyesíti meg. A tánc időnként a hasnyálmirigy mélyére vezet bennünket.
– Sok ember fel sem fogja, mi zajlik a testében. Hogyan reagálnak például az erei, amikor dohányzik. A megszemélyesítésekkel az az alkotói cél, hogy el tudják képzelni a nézők, mi történik odabent. Ugyanakkor humoros helyzetek is születnek a szervek és a szervezet szokatlan ábrázolásából.

– Számítanak meghívásokra?
– Szeretnénk sokfelé elvinni ezt az előadást, ezért készült kisebb és nagyobb színpadon felállítható díszlet is. Reméljük, hogy sikeres lesz, tetszést arat, és kapunk támogatást ahhoz, hogy sokfelé bemutathassuk.
– Elárulhatjuk az olvasóknak, hogy lesz-e hepiend a zenés játék végén?
– Lesz persze, és mondhatom, hogy ma már a cukorbetegekkel az egészségükért együtt folytatott törekvéseink is győzelmekkel zárulnak.