Kultúra
Október 20-án mutatják be a Toldi moziváltozatát az Urániában
Csákovics Lajos társrendezővel és Miklulás Ferenc producerrel beszélgettünk az egész estés filmről és Jankovics Marcellről
Csákovics Lajos, a Toldi sorozat és a mozifilm társrendezője lapunknak elmondta, hogy Jankovics Marcell, aki sajnos már a televíziós sorozat premierjét sem élhette meg, nagyon hiányzott neki a gyártás idején, azért is, mert sok mindent szeretett volna megkérdezni tőle menet közben, de még jobban hiányzik neki most, amikor már kész a film, és a legszívesebben azt tudakolná meg tőle, elégedett-e a végeredménnyel. Mint mondta: A Toldi Jankovics Marcell filmje, az ő koncepciója, az ő képi nyelve, az ő kultúrtörténeti tudása jelenik meg benne, az általa rajzolt figurákkal, így az lenne a leghitelesebb, ha most ő beszélhetne a filmjéről.
Csákovics Lajos felidézte, hogy Jankovics Marcell az MTVA pályázatának kiírása idején sok irányú egyéb tevékenysége miatt, nem kívánt a Toldi-sorozatra pályázni, hanem esetleg művészeti tanácsadóként vett volna részt a munkában, de Mikulás Ferenc nem talált megfelelőbb alkotót, aki rendezhette volna az Arany János elbeszélő költeményéből készült adaptációt, így végül mégis sikerült meggyőzni Jankovicsot, és akkor a Toldit választotta az MMA (Magyar Művészeti Akadémia) elnökségének megpályázása helyett.
Arra a kérdésre, hogy milyen visszajelzések vannak a Toldi-sorozattal kapcsolatban, azt a választ kaptuk, hogy a hírek szerint a tanárok és a gyerekek nagyon szeretik, és Csákovics Lajos környezetében van olyan magyar tanár, aki már segédanyagként használja a magyar irodalomórákon.
Megkérdeztük azt is, miben lesz más a mozifilm, mint a sorozat. „A tizenkét részes sorozat elkészülte után volt egy évünk, amikor az addig sem átlagos tv-sorozat szintű látványon még dúsítottunk, illetve dramaturgiailag megfelelővé tettük a mozivetítésre. Nagyon sok jelenetet kivágtunk, újraanimáltunk jeleneteket. A zenében Selmeczi György rengeteg új témát hozott újra kevertük a hangzást is” – fejtette ki Csákovics Lajos.
Kíváncsiak voltunk, mely részletek a társrendező kedvencei ebben az animációs filmben. „Sok részét kedvelem különösen a filmnek. Ilyen például Miklós bujdosása a nádasban, ott elsősorban a hang atmoszférája megkapó: a békakórus, az állathangok; de nagyon szeretem az édesanyjához visszaszökő Miklós meghitt jelenetét a mama szobájában, illetve a kocsmai mulatós részt is” – hangzott a válasz.
Még a sorozat készítése idején egy interjúban Jankovics Marcell arról beszélt, hogy a Toldi közös produkció, abban az értelemben is, hogy az alkotótársai kisebb-nagyobb ötletei is benne vannak. Meg szerettük volna tudni, hogy a társrendezőnek is voltak-e olyan találmányai, leleményei, amelyek megnyerték Jankovics Marcell tetszését, és így majd a filmben figyelemmel követjük.
Mint mondta, a sok-sok munkatárs ötletei bekerültek a filmbe. Mikulás Ferenc például szerette volna, ha Rigó, a ló nagyobb szerepet kap a az adaptációban, mint az irodalmi műben, így a vásznon még mielőtt Miklós a Duna tükrén meglátná az őt orvul megtámadó cseh lovagot, a túlpartról hallja Rigó figyelmeztető nyerítését.
Csákovics Lajos legszembeötlőbb ötlete, amely már a sorozatba is bekerült, az volt, hogy Nagy Lajos király udvarában láthatjuk édesanyját, Lokietek Erzsébetet is, aki ugyan Arany művében nem szerepel, de tudjuk, hogy Lajos gyermekként került a magyar trónra, nagykorúságáig anyja kormányzott helyette, és később is a fia mellett állt. Az özvegy királyné jobb keze aranyból van, ugyanis 1330-ban Zách Felicián a visegrádi palotában merényletet követett el a királyi család ellen, és az akkori források szerint Erzsébet királyné jobb kezéről négy ujját levágta a merénylő.
A társrendező egy másik ötlete hommage-jellegű. A Toldi kocsmajelenete némiképp hasonlít a János vitézben szereplő kocsmai mulatozásra, mikor Miklós táncol, látjuk a kocsma előtt Rigót, a lovat, aki egy kicsit bólogat hozzá.
Mikulás Ferenc, a Toldi producere a Kecskemétfilm Ltd. ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére felidézte, abban a szerencsés helyzetben van, hogy 62 éve ismerte meg Jakovics Marcellt Nyíregyházán ahol Mikulás Ferenc katona volt. Ötvenéves közös munka és szakmai barátság kötötte össze őket, amelynek fontos állomása volt az, amikor Jankovics Marcell segített kiválasztani a tehetséges fiatalokat Kecskeméten, majd amikor Mikulás Ferenc képes forgatókönyvet kért tőle A welszi bárdokhoz, illetve a Sámánok Eurázsiában című animációs filmhez. Utolsó előtti filmtervük az Árpád-házi királyokról szóló animáció lett volna, az utolsó pedig a Toldi lett. „Ilyen emberi, szakmai kapcsolat csak egyszer adódik egy ember életében” – állapította meg a producer.
Arra a kérdésre, hogy a Toldi után van-e még olyan Jankovics Marcell-lel közös félbehagyott munka, amely még a későbbiekben készül majd el, Mikulás Ferenc elmondta, a Száz magyar népmese után szerették volna még folytatni a sorozatot. Hiszen a Magyar népmesék sorozat valóban világsiker lett, 150 millióan tekintették meg a világhálón. Most fejezték be a kínai szinkronját, és a múlt héten értesítették őket arról, hogy arab nyelvű változatra is van igény. „Arra gondoltunk – mondta Mikulás Ferenc – , hogy még tizenhárom epizódot szeretnénk. Együtt választottuk ki Jankovics Marcell-lel, hogy melyik mesékből készüljön animációs film. Ezekkel szeretnénk folytatni a munkát a Jankovics Marcellel közös alkotásra való emlékezésként.”
