Kultúra

A takácsok csarnokából lett templom

Utazások Erdélyben: a szebeni Szentháromság-plébániatemplom

Nagyszebenben 1545 után 150 esztendőn át hiába is keresünk katolikus templomot, nem találunk egyet sem. A szászok büszke városa Luther tanainak hódolt, evangélikussá lett, ahogyan evangélikussá lettek korábbi katolikus templomai is.

A takácsok csarnokából lett templom
A Szentháromság-plébániatemplom Nagyszebenben
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Miután bejártuk, megismertük a gótikus, valamikori Mariakirchét, az evangélikusok „katedrálisát”, vegyük csak a fáradtságot, és menjünk be a katolikusok Szentháromság tiszteletére szentelt csarnoktemplomába is, amelynek a helyén szó szerint is egy csarnok volt hajdanán, hiszen a Habsburgok seregeivel megérkező katolikus tábori papok, jobbára jezsuiták a város főterén álló Schneiderlaubéban, a szabók csarnokában kezdtek el misézni.

Szebenben – még ha oly toleránsnak tudjuk is az Erdélyi Fejedelemséget vallási tekintetben – bizony nem lehetett a katolikusoknak templomuk, pedig a 16. század második felében a Mariakirche mellett más ilyen épületeket is elvettek tőlük, köztük a domonkosoknak már a tatárjárás előtt álló, a falakon kívüli templomát is. (Amelyet először a tatárok romboltak le, majd pedig a törökök, így aztán a prédikáló testvérek 1447-ben már a várfalon belül építkeznek, hogy aztán 1733-tól az orsolyita apácák kapják meg épületeiket.)

A katolikusok templomával egyidőben épülhettek
A katolikusok templomával egy időben épülhettek
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Tehát amikor Erdély önállósága a császári csapatok 1686-os bevonulásával, majd a Diploma Leopoldinummal odalett, a szebeni szászok is kénytelenek voltak megnyitni a kapukat, de ugyanakkor el tudták érni azt is, hogy Kolozsvár vagy éppen Gyulafehérvár, a hajdani fejedelmi székhelyek helyett az ő városuk adjon helyet a Guberniumnak, azaz az Erdélyt teljhatalommal irányító Helytartóságnak. Ebből pedig nyilván profitált is város rendesen, viszont el kellett tűrniük a katolikusok és jezsuita papjaik jelenlétét is.

A bécsi jezsuitákat már 1571-ben a katolikus fejedelem, Báthory István hívta volna Erdélybe, de aztán lengyel királlyá választották, így akkor ebből nem lett semmi sem. Hanem 1579-ben megérkezett minden engedély nélkül Leleszi János (1548–1595), és iskolát alapított Kolozsmonostoron. Majd szemináriumot, papnevelőt is alapított Kolozsváron, és ő lett a gyermek János Zsigmond nevelője is. Neveltjét aztán az erdélyi protestáns főurak azzal a feltétellel nagykorúsították, hogy a jezsuitáknak menniük kell. Így 1588-ban ki is űzték a pátereket Erdélyből, csak 1595-ben térhettek vissza. Akkor is mindössze kilenc esztendőre, mert a keményen protestáns Bocskai fejedelem nem tűrhette őket.

Azért magyar nyelvű tájékoztatás is van
Azért magyar nyelvű tájékoztatás is van
Fotó: MH/Pálffy Lajos

A jezsuiták Erdélyben végül csak Bethlen Gábor fejedelemsége alatt, 1622-ben működhettek újra, akkor is csak álnéven, egyszerű plébánosként misézhettek sokáig. Ezek az állapotok változtak meg aztán gyökeresen, amikor a törököt Buda 1686. szeptemberi visszafoglalása után kezdték kiszorítani az országból, és Erdély elvesztette különleges egyensúlyi helyzetét. A fejedelemség végén pedig a császári csapatokkal együtt megérkeztek megint a jezsuiták is.

Szebenben egészen pontosan 1691-ben telepedtek meg a kalocsai érsek engedélyével, de már előtte négy esztendővel papjaik lehetővé tették a városban a katolikusok vallásgyakorlását. 1708-ban az esztergomi érsek, Keresztély Ágost a jezsuitákat bízza meg az alakuló egyházközség lelki gondozásával. A szabók csarnokánál aztán már méltóbb helyet kívántak a misézésre, így döntöttek a csarnok bontása és az építkezés mellett. A telket és bontási engedélyt 1721-ben Hugo Damian von Virmont (1666–1722) tábornok szerezte meg, aki különösen kitüntette magát korábban a zentai csatában, és ezért grófi címet is kapott. Von Virmont 1721 márciusától az erdélyi hadak főparancsnoka volt, halála után Szebenben temették el.

A csarnoktemplom hajója
A csarnoktemplom hajója
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Az alapkövet végül 1726. július 4-én tették le, az építkezés pedig hét esztendőn át tartott. Az egyhajós, akkor még torony nélküli templom felszentelését Solger Gergely gyulafehérvári püspök végezte 1733. szeptember 13-án. A templomban a puritánság jegyében a fehér falak és az egyszerű üvegablakok mellett kezdetben egyetlen freskó, az oltárkép létezett. A Szentháromságot a Szűzanyával együtt ábrázoló képet Anton Steinwald festette, aki később a gubernátor parancsára elkészítette a három román felkelő, Horea és Closca és Crisan portréit is.

A templom jelenleg is látható belső festését 1904-ben Ludwig Kandler (1856–1927) müncheni festőművész készítette el. Munkáját 1977 és 1978 folyamán tisztították meg és frissítették fel. A festett ólomüveg ablakok 1901-ben kerültek a helyükre. A Szent Lászlót, Árpád-házi Szent Erzsébetet, Szent Györgyöt, Szent Antalt és Keresztelő Szent János ábrázoló üvegek a budapesti Ligeti Sándor (1879–1930) fiatalkori munkái, aki dolgozott három fővárosi templom mellett Gyulán, Tolcsván és Derecskén is.

A Krisztus megkeresztelkedését ábrázoló üvegablakon ott van a készítő neve is
A Krisztus megkeresztelkedését ábrázoló üvegablakon ott van a készítő neve is
Fotó: MH/ Pálffy Lajos

A barokk templomtorony 1738-ban készült végül el, rá egy esztendőre pedig állt már jezsuiták nem túl nagy kolostora is a templom szentélyéhez ragasztva. A rend első feloszlatása után a plébániát ebből alakítják ki. Ha betérünk az építmény udvarára, Nepomuki Szent János szobrát találjuk ott. A gyónási titok mártírja a bányászok és a halászok védőszentje is volt, 1729-ben avatták szenté. A szobor korábban a templom előtti téren állt, de a kommunista hatalomátvétel után a Brukenthal Múzeum udvarába száműzték. Innen került Nutz Ottó plébános fáradozása és a restaurálás után a parókia udvarára.

A Szentháromság-templom fából faragott, barokkos mellékoltárai a felszentelés után készülhettek, mint ahogyan az intarziákkal díszített gyóntatószékek is. A jelenlegi orgonát 1860-ban építették fel, a bécsi Karl Hesse műhelyében készült a hangszer. A szertartások három nyelven, magyarul, németül és románul is zajlanak, de mi már tudjuk, a szászok mellett a magyarok is elenyésző kisebbséget képviselnek Szeben napjainkra kialakult romántengerében.

Kapcsolódó írásaink

Kastély az istállók között

ĀUtazások a régi magyar Erdélyben és Székelyföldön. Az épület szekkóit csak 2004-ben kezdték kibontani a meszelések alól, a szakemberek az erdélyi virágos reneszánsz motívumait találták rajta

A Fodor-ház

ĀUtazások a magyar Erdélyben - A 1875-ben épült a kúriát a kommunizmusban államosították, és ebek harmincadjára került, most alapítványi tulajdonban született újjá

Semseyné bugyogója

ĀFerenc Józsefnek idült hurutjára írták fel a doktorok a málnásfürdői forrás gyógyvizét