Kultúra

Hol sírjaik domborulnak: a felvidéki Csíksomlyó

Hol sírjaink domborulnak – Gróf Esterházy János és Paulisz Boldizsár sírja Bodokon

Az 58 évesen, méltósággal viselt betegségben, idejekorán elhunyt Paulisz Boldizsár földi éveiben olyant alkotott, ami mellett nem illenék szó nélkül elmennünk, ha már Alsóbodokon, gróf Esterházy János sírjánál járunk.

Hol sírjaik domborulnak: a felvidéki Csíksomlyó
A Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna és alatta a sziklasír
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Eljutottunk egyszer már az alsóbodoki Isten Szolgája Esterházy János Zarándokközpontba, annak is a bejáratához, ahol egy oszlopra helyezett turulszobor megállított bennünket. Az 1896-os nagy millenniumi ünnepségek idején, a Nyitra felett magasodó Zobor-hegyre emelt obeliszket díszítette hajdanán ez a szárnyát bontani készülő madár, amelyet az emlékművel együtt a cseh légiósok 1921 októberében felrobbantottak, a részleteket a sorozat előző cikkéből már ismerheti a kedves olvasó. Ebben az írásban találkozhattunk aztán Paulisz Boldizsár nevével is, akinek oly sok mindent köszönhet Bodok, no és a felvidéki magyarság.

A hajdani, Zobor-hegyi turul
A hajdani Zobor-hegyi turul
Fotó: MH/Pálffy lajos

Paulisz 1959. szeptember 21-én született a csitári hegyek alatt fekvő faluban, és itt is nőtt fel. Építőipari iskolát végzett, 1978-tól mesterként dolgozott a szakmájában, majd a rendszerváltás után vállalkozásokba fogott és az így szerzett jövedelmeket visszaforgatta bodoki birtoka fejlesztésébe, ahol előbb lovardát létesített, majd mellé egy oktatási központot, kollégiumokat épített. 2000-től pedig egy magán középiskolát indított a környéken szórványban élő magyarok gyermekeinek. A falu déli részén, egy domboldalban lévő terület aztán újabb és újabb épületekkel gyarapodott, így lassan kibontakozott a zarándokközpont mai képe.

A kápolnához vezető keresztút
A kápolnához vezető keresztút
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Paulisz Boldizsár, aki Bodokon és a környező falvakban is hallhatott az idősektől gróf Esterházy Jánosról, felkutatta ezeket a történeteket, és elhatározta, hogy teljesíti Esterházy utolsó kívánságát, aki a nyitrai börtönben szeretett volna meghalni, vagy legalább hazai földben nyugodni. A gulágot és a cseh börtönöket is megjárt egykori prágai, majd pozsonyi országgyűlési képviselő a Bodoktól vagy 15 kilométerre nyugatra fekvő Nyitraújlakon született, és ott, a családi kastélyban nőtt is fel. Innen kellett elmenekülnie feleségének és gyermekeinek 1945-ben, miközben a gróf a Gestapo elől bujkálva végül az oroszok kezére került.

A harangtorony
A harangtorony
Fotó: MH/Pálffy Lajos

A helyiek által az orosz csapatok bevonulása után felprédált nyitraújlaki kastélyt természetesen államosították, az utóbbi időben elmegyógyintézet működött benne, amit 1995-ben kórházzá alakítottak. Arról azonban szó sem lehetett, hogy esetleg az épületen egy emléktáblával megjelöljék Esterházy szülőhelyét, hiszen tudjuk, a gróf a mai napig háborús bűnösnek számít, a fasizmussal való együttműködés miatt ítélték távollétében, 1947. szeptember 16-án, egyetlen bírósági ülésen halálra. Majd ezt a végzést kegyelemből életfogytiglanra, végül az 1955-ös amnesztia során 25 évre csökkentették. Ez az ítélet pedig máig érvényben van, a volt Csehszlovákia 1993-ban létrejött utódállamában, Szlovákiában is. Annak ellenére nem rehabilitálták, hogy az orosz legfelsőbb bíróság már 1993-ban megsemmisítette az Esterházy Jánost munkatáborba küldő ítéletet.

A szabadtéri oltár, háttérben a Csitári hegyek
A szabadtéri oltár, háttérben a csitári hegyek
Fotó: MH/Pálffy Lajos

A vegyes lakosságú Nyitraújlakon csak egy templomi emléktábla emlékezik meg a valaha a faluban élt Esterházy családról, ezért is volt időszerű Paulisz Boldizsár elhatározása, hogy ha más nem, akkor majd ő biztosít méltó nyughelyet a csehszlovák fegyintézetekben kezeletlen betegségek miatt végletesen legyengülő, majd a csehországi Mírov börtönében 1957. március 8-án elhalálozó grófnak. Ahol a börtönparancsnok nem volt hajlandó kiadni a családnak a holttestet.

Isten Szolgája Esterházy János sírja
Isten Szolgája Esterházy János sírja
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Az elhatározást pedig tettek követték, így született meg az alsóbodoki Isten Szolgája Esterházy János Zarándokközpont. Felépült egy, a gróf személyes tárgyait is tartalmazó emlékmúzeum, mellette pedig 2012-ben, egy nyári fafaragótáborban elkészítették a domb tetejére, a tervezett kápolnához vezető Esterházy János Keresztutat, melynek stációi az ártatlanul elítélt gróf szenvedéseit is megmutatják. A domb tetején lévő, kupolás, kereszt alaprajzú Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna alapkövét 2013-ban tették le. Tervei Istenes József építésznek köszönhetőek, aki a munkájában felhasználta Paulisz Boldizsár utazásai során gyűjtött tapasztalatait is.

A kápolna oltára
A kápolna oltára
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Az építkezés csaknem négy esztendeig tartott, az altemplom méretes kalcittömbjei a szomszédos Pográny község kőbányájából érkeztek. Az asztalosmunkákat Paulisz István végezte, a körülbelül ötven ember befogadására képes kápolna freskóit a balassagyarmati Lencsés Zsolt és munkatársai készítették el. Az évente szeptember közepén megrendezett Esterházy Emléknap zarándokai a domb alján felépített szabadtéri oltárnál vesznek részt szentmisén. A két építmény között, félúton egy harangtornyot is emeltek, a benne lévő nagyharangot még Paulisz Boldizsár szenteltette meg – már súlyos betegen – Ferenc pápával Rómában.

Paulisz Boldizsár síremléke
Paulisz Boldizsár síremléke
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Az altemplomban kialakított oltár fölé végül 1917. szeptember 16-án helyezték el a boldoggá avatására váró Esterházy János urnáját. Testét még Mírovban hamvasztották el, majd más elítéltekkel együtt számozott fémdobozokba kerültek a hamvai. Ezek a dobozok végül Prágában lettek eltemetve. Innen származik az az urna is, amely most a bodoki altemplomban található. A temetési szertartást Marek Jedraszewski krakkói érsek végezte Bíró László magyar és Frantisek Rabek szlovák tábori püspökök közreműködésével. A szertartáson ott volt Esterházy János Olaszországban élő leánya, Esterházy-Malfatti Alice is a gróf unokájával. A krakkói érsek azért is érintett az ügyben, mert Esterházy János anyja, Elżbieta Tarnowska lengyel volt, és az ártatlanul szenvedett, hitét mindvégig megőrző és megvalló gróf boldoggá avatási eljárását a krakkói egyházmegye indította el.

Püspöki mise az idei Esterházy Emléknapon
Marton Zsolt váci megyéspüspök miséje az idei Esterházy Emléknapon
Fotó: MH/Pálffy Lajos

A Paulisz Boldizsár által megszervezett középiskola, a nyári táborok, a fiataloknak rendezett lelki napok és ifjúsági találkozók aztán számos kitüntetés, megbecsülés mellett a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét is meghozták számára, de 2018. július 13-án, hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után elragadta őt a gyilkos kór. Művét gyermekei és egykori segítői viszik tovább, Böjte Csaba a zarándokközpontban tett látogatás után reményét fejezte ki, hogy egyszer itt lehet majd a felvidéki Csíksomlyó.

Paulisz Boldizsár gyermekei szervezték meg az idei Esterházy Emléknapot is, amelynek beharangozóját olvashatták lapunkban, és ahol e cikkben szereplő képek is készültek.

Kapcsolódó írásaink

Triptichon: Esterházy János kálváriájáról

Ā„Jó lenne a lengyelek, a szlovákok és a magyarok részvételével egy közös Esterházy Intézetet létrehozni, ahol a V4-ek szellemében elsimíthatók lennének a meglévő nézeteltérések”

Emlékezetpolitika dinamittal

ĀTrianon 100. A munkácsi várhegyen, a nyitrai Zoboron és a Morva dunai torkolatánál is állt egykor millenniumi emlékmű, de mára nem sok maradt az építményekből