Kultúra

Turul bontogatja a szárnyait a csitári hegyek alatt

Utazások a magyar Felvidéken – Alsóbodokon kelt életre a Zobor-hegyen felrobbantott millenniumi emlékmű turulja

A magyarok által már nem nagyon lakott Nyitrán átrobogva a Zoboraljára, azok alá a bizonyos csitári hegyek alá tartunk. Mégpedig Alsóbodokra, ebbe a nagyvárostól 9 kilométerre lévő zsákfaluba, ahol 1100-an laknak a dombok között. Bodokra, amelynek már csak a fele magyar, Bodokra, ahol gróf Esterházy János mellett Paulisz Boldizsár is nyugszik, aki valami egészen nagyot alkotott a felvidéki magyarság ügyéért dolgozva egész életében.

Turul bontogatja a szárnyait a csitári hegyek alatt
A Zobor-hegyen felrobbantott millenniumi emlékműről származó turul
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Paulisz Boldizsár Bodok szülötte, itt lett építőmester 1979-ben, 20 évesen. És itt épített jórészt saját jövedelméből a felvidéki szórványmagyarság gyerekeinek 1995-ben magyar tannyelvű iskolát és hozzá kollégiumokat. Emlékművet emelt aztán Széchenyi Istvánnak és az albán királyné Apponyi Geraldine-nak, majd kápolnát épített a falu fölé magasodó domboldalba. A kápolna alatt sziklasírral, ahol gróf Esterházy János hamvai mellett 2018 nyarától sajnos már ő is ott pihen. De még mielőtt fejet hajtanánk Paulisz Boldizsár és a kommunista diktatúra által halálra ítélt, majd „kegyelemből” életfogytiglan bebörtönzött gróf hamvai előtt, ismerjük meg az Esterházy János Zarándokközpont előtt álló turulszobor kalandos történetét.

Paulisz Boldizsár sírja az általa épített kápolna altemplomában
Paulisz Boldizsár sírja az általa épített kápolna altemplomában
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Kezdjük mindjárt az elején: az 1896. évi VIII. törvénycikk szerint a millennium keretei között emlékművet emeltek eleink az északi, a déli, a keleti és a nyugati határokra, emellett az ország belsejébe, Pannonhalmára és Ópusztaszerre, valamint a Nyitrával szembeni Zobor-hegyre is. Oda, ahol a gesztaíró Anonymus szerint Huba, Szovárd és Kadocsa vezérek végeztek a szlávok vezérével, Zoborral.

Thaly Kálmán ellenzéki, függetlenségi párti képviselő volt az ötletgazda, Bánffy Dezső miniszterelnök így őt kérte fel, hogy kormánybiztosként foglalkozzon az emlékművek megvalósításával. Közben a millenniumi ünnepségek megszervezésére egy negyven képviselőből és húsz főrendi házi tagból álló parlamenti bizottság is alakult, amelynek Széll Kálmán volt az elnöke. E testületen belül működött Thaly is, aki szépirodalmi próbálkozások után a politika mellett a kuruc kor történetével foglalkozott ekkoriban. Így, mondhatni szakértőként volt jelen a politikusok között, nem véletlen hát, hogy végül rábízták azt a 300 ezer koronát, amelyből meglehetősen gyorsan, egy éven belül meg kellett valósítani az emlékműveket. (Thaly a Rákóczi ifjúkoráról és Ocskay Lászlóról szóló könyvek és a sokszor maga által írt, „eredeti”, kuruc kori dalok mellett rá tudta venni az uralkodót és környezetét II. Rákóczi Ferenc és a bujdosótársak hamvainak a hazahozatalára 1906 októberében.)

Az 1921-ben felrobbantott Nyitra feletti millenniumi emlékoszlop kövei Bodokon
Az 1921-ben felrobbantott, Nyitra feletti millenniumi emlékoszlop kövei Bodokon
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Thaly Kálmán az égtájak szerint négy emlékművet szánt az ország határaira: egyet a dévényi várba, hogy az osztrákoknak mutassa Magyarország határát, egyet a brassói Cenk-hegyre, figyelmeztetésül a románoknak, egyet mementóul a szerbeknek a Belgráddal szemben lévő zimonyi várba, egyet pedig Munkácsra, a vár fokára, amit a Vereckei-hágón át vezető útról is látni lehet, ahol a magyarok bejöttek. A négy, határokra kerülő mementó mellett még Ópusztaszerre, az első országgyűlés helyszínére, a Dunántúlon pedig Pannonhalmára tervezett emlékművet. Utóbbi helyre azért, mert Anonymus szerint Szent Márton hegyére vonult fel Árpádnak a Szvatopluk felett Bánhidánál győzedelmeskedő serege.

Az 1921-ben felrobbantott, Nyitra feletti millenniumi emlékoszlop kövei Bodokon
Az 1921-ben felrobbantott, Nyitra feletti millenniumi emlékoszlop kövei Bodokon
Fotó: MH/Pálffy Lajos

A hetedik emlékművet pedig az 587 méter magas Zobor-hegyére tette, hogy a vidéken már akkoriban túlsúlyban lévő szlovákokat, „kik a magyar állameszme felett berzenkednének, azokat intse jobb útra”. A jó tót hazafiakat pedig arra emlékeztesse, hogy „itt századokat boldogultak és nyugodtan töltöttek”. Hogy aztán a 36 méteresre tervezett, majd a költségek miatt csak 22 méteren megvalósuló oszlop éppen Zobor hajdani kivégzésének helyére került, talán nem volt véletlen.

A nyitrai püspökség birtokában lévő hegyormot az 1892-től az egyházmegyét kormányozó Bede Imre püspök, egyben főrendi házi tag minden további nélkül át is adta az államnak. A terveket Berczik Gyula műszaki tanácsos készítette, aki figyelt arra is, hogy a mementó jól látszódjon még Galántáról és Érsekújvárról is. Az alapanyag hegy tövében lévő kőbányából kerül ki, míg az obeliszk külső borítását adó gránitot a Kolozs megyei Kissebesről vonatoztatták ide. A kőtömbök feljuttatására külön szekérutat építettek ki a hegyen.

Az 1921-ben felrobbantott, Nyitra feletti millenniumi emlékoszlop kövei Bodokon
Az 1921-ben felrobbantott, Nyitra feletti millenniumi emlékoszlop kövei Bodokon
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Aztán ki tudja miért, de a hét emlékmű közül ez lett a legkevésbé díszített, a négyszögletű, klasszikus obeliszket mindössze középtájt ékítette négy turul, a belvárosi Vörösmarty szoborcsoportot és az ópusztaszeri emlékművet is részben jegyző Kallós Ede munkája. Az oszlopnak a magyar címert és az 896–1896 évszámokat tartalmazó talapzata kőtömbökből álló vaskos henger, melyen vízszintes tagolások vannak.

A helyreállítás résztvevői
A helyreállítás résztvevői
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Az ünnepélyes átadás Perczel Dezső belügyminiszter és a helyi notabilitások jelenlétében, 1896. augusztus 30-án rendben megtörtént. Aztán ismeretlenek a villámhárítón felmászva, már 1904 szeptemberében letörték a turulok fejét. Majd nemsokára jött a Nagy Háború és Trianon, és 1921. február 6-án és 7-én aztán az obeliszket cseh légionáriusok, Jozef Honza-Dubniczky főhadnagy vezetésével öt sikertelen próbálkozás után felrobbantották. Civilben, de fegyverekkel és sok ekrazittal érkeztek a városba, és második nap már puskalövésekkel tartották távol a kíváncsiskodókat.

A 2015-ben helyreállított turul
A 2015-ben helyreállított turul
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Az obeliszk és a turulok darabjait a robbantás után ledobálták a hegyoldalba, és ezek a kövek a környékbeli magyarok által számon tartottan a hegyoldalban hevertek egészen a 2010-es évekig, mikor is a cikk elején méltatott Paulisz Boldizsár talált sajátos megoldást a méltóbb elhelyezésre. Engedélyt kért a nyitrai püspökségtől, hogy nyáron Bodokon kőfaragó tábort szervezvén, elszállíthasson egyes darabokat. A jórészt földbe süllyedt kőtömböket kirándulócsoportok, köztük szombathelyi diákok derítették fel, a felismerhető töredékekből pedig a szombathelyi restaurátor, Hesztera Aladár az egyik turult sikeresen össze is állította.  Aztán 2015. március 15-én, hat év híján száz esztendővel elpusztítása után, oszlopra került a méretes kőmadár.

Amely azóta is ott bontogatja a szárnyait a bodoki domboldalban, a távolban kéklő csitári hegyek alatt.

Kapcsolódó írásaink

Palotát emelt hét lánya férjhez adására

ĀA nagybiccsei várkastély mellett álló 40x15 méteres esküvői palotát pedig azért építette Thurzó György, hogy jól férjhez tudja adni két házasságából született hét lánygyermekét