Kultúra
A titokzatos fülbevalós lány
A popkultúrától a 17. századi Hollandiáig
Johannes (Jan) Vermeer van Delftről nem sokat tudunk.
Annyi bizonyos, hogy Rembrandt fiatalabb kortársa volt, ám míg Rembrandt Amszterdamban, ő Delftben dolgozott.
Alig harminchat képe ismert, ebből csak 32 olyan, amelynek igazolhatóan ő a szerzője, a többi vitatott.
Enigmatikus és rejtélyes művész, és legendáját tovább színezi, hogy – csakúgy mint Botticellit és El Grecót – évszázadokra elfelejtették, csak a 19. század fedezte fel újra művészetét.
Leghíresebb képei, így az Exhibition: Leány gyöngy fülbevalóval és más kincsek Hollandiából című új dokumentumfilm címadója ma már nemcsak a művészettörténet, de a popkultúra részei is. Ezért is fontos David Bickerstaff rendező azon igyekezete, hogy a ma már mindenki által ismert kép kontextusát és Vermeer életét bemutassa annak apropóján, hogy a mű világkörüli útja után visszatért Hágába, a Mauritshuisba, a holland festészet egyik legfontosabb múzeumába.
Az 1665-ben készült munkát szokás az „észak Mona Lisájának nevezni”, ám a hasonló bődületes közhelyek és cimkék helyett érdemesebb megvizsgálni, valójában mi is a hatásának titka.
A rendező művészettörténészek, festőművészek, Vermeerről regényt író szerzők segítségével mutatja be a Leány gyöngy fülbevalóval képet.
Míg Mona Lisa megközelíthetetlen és bizonytalan, hová irányul a tekintete, a fülbevalós lány egyenesen a kép szemlélőjére tekint válla fölött. Szeme és ajka életszerűen van megfestve, ám azt már kevesebben veszik észre, hogy hiányzik a szemöldöke és az orrnyerge – ennek ellenére a festmény fényképszerűnek hat, ami amúgy is jellemző a festőre.
Nem tudni, ki volt a modell. Egy olyan képtípusról van ugyanis szó, amelynél ez nem is lényeges, a portréval szemben a tronie általában egy embertípust jelenít meg, ebben az esetben a lány fejkendője a kulcs, egy „keleti” vagy törökös szépséggel van dolgunk, ilyen viseletet abban a korban a hollandok nem hordtak.
A rendező érzékenyen ered nyomába a 17. századi Hollandia és Delft mindennapjainak, és annak, miért virágozhatott a festészet, hogy élhetett meg ennyi művész egy ilyen kis országban.
A képvásárlás, a képek birtoklása státusszimbólum volt a polgárosodó társadalomban, ennek köszönhető az új műfajok elterjedése is: portrék, életképek, zsánerképek, tronie-k, tájképek árasztották el a piacot, amelyen korábban csak a valláshoz kötődő, esetleg mitológiai témák jelentek meg.
A protestáns holland polgárok azonban már nem Máriát a kisdeddel vagy a szenteket, hanem önmagukat szerették volna látni a vásznon, így született meg Rembradttól a Tulp doktor anatómialeckéje vagy a számtalan életkép, és valószínűleg így jött létre a másik híres Vermeer-festmény, a Delft látképe is. Ennek nemcsak az az érdekessége, hogy vihar utáni a fény, és látszanak a még vizes hajótestek, de az is, hogy valójában idealizált kép, nem sokkal készítése előtt felrobbant egy lőporraktár a városban, és hatalmas pusztítást végzett. Ebből azonban semmi nem látszik a képen, amely idilli és békés várost mutat.
A film, amelyből sokat tudunk meg a fontos holland gyűjteménynek otthont adó Mauritshuis történetéről is, inkább szól a holland festészet 17. századi korszakáról, mintsem a Leány gyöngy fülbevalóval alkotójáról – míg Rembrandt, Jan Steen, Frans Hals, Rubens és mások is felvonulnak benne, nem ejt szót Vermeer olyan remekműveiről, mint A festészet allegóriája vagy a Geográfus.
Nagyon helyesen igyekszik viszont utána eredni annak, kimerül-e egy mű esztétikai értéke attól, ha popkulturális ikon lesz belőle, táskán, hűtőmágnesen, lektűr-főszereplőként és dobozfedélen, internetes mémként jelenik meg. A különféle szakértők nem adnak egyértelmű választ a kérdésre, de annyi bizonyos, hogy az eredetivel való találkozást semmi sem pótolja.
A festmény nemcsak maga az ábrázolt dolog, de élő, lélegző tárgy, vászon, ecsetnyomok, felületi egyenetlenségek összessége is, amely a fotóreprodukcióval vagy a filmmel nem pótolható.
Exhibition: Leány gyöngy fülbevalóval és más kincsek Hollandiából
angol dokumentumfilm, 90 perc, (6)
Rendező: David Bickerstaff
10/8
Bemutató: augusztus 18.
