Kultúra
Aporok Torjája – A megközelíthetetlen Apor-kripta
Altorján pedig, ha már jártunk a kastélyban, a Mária Szent Neve-kápolnába kellene bejutni (a kulcsát nem egyszerű megszerezni, de némi kérdezősködés után csak ráleltünk a nénire, aki gondozza a helyet), amely alatt ott van az Aporok kriptája. Azoké az Aporoké, akiknek eredete a mondák homályába vész, azoké az Aporoké, akik a legendás Bálványosvár urai voltak.
Úgy tartják, hogy a vulkanikus kúpra még Szent István korában Opur vezér emelt várat, hogy a királyi akarat ellenében tovább pogánykodhasson, leszármazottai, az Aporok pedig pogányok is maradtak még vagy száz esztendeig.
Mikor is, ahogy Jókai is megírta, Apor Szilamér egyszer lement a magas hegyről a torjai vásárba, ahol meglátta Mike Imolát, és nagy szerelembe esvén azonmód elrabolta, vitte magával Bálványosvárába. A Mike család ezért hadat gyűjtött, de a vér helyett végül keresztvíz folyt a leányrabló Szilamér fejére, aki az oltár elé is vezethette szerelmét. Hogy aztán így volt-e, azt nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy Bálványosvárában még a Szent Korona is megfordult, mikor is a bajor Wittelsbach Ottó ide menekült, Kán (Apor) László segítségében reménykedve. Hogy az Aporok pontosan mikor is jelentek meg birtokosként Torján, arra sem tudunk pontos évet.
Úgy emlegetik, hogy valamikor a 16. század végén, tehát a fejedelemség idején jelent meg Apor András a faluban, itt aztán tíz gyermeke született, akik még fényesebbé tették az Apor nevet.
Úgy tartják, hogy a várat 1603 után, amikor is Apor András elesett a brassói csatában, az özvegye, Lázár Borbála hagyta ott, és építtetett kényelmes kastélyt Torja alsó, Kézdivásárhely felőli részén. Ugyanakkor azt is leírják a krónikák, hogy ez a Lázár Borbála volt az, aki a falu közepénél, szolgáira és katolikus jobbágyaira támaszkodva megállította a reformáció itteni terjedését.
Az új hit már elborította Felsőtorját, elvéve a katolikusoktól a Szent Mártonnak szentelt templomot is, amiből aztán erődtemplom lesz a török időkben, ahogyan az alsótorjai Szent Miklós-templom köré is falakat emelnek a rabló, fosztogató török, no és a hasonlóan senkit sem kímélő idegen zsoldosok megállítására.
A helyi hagyomány szerint aztán ennek az erődítésnek a falát bontották vissza, hogy köveiből és a templom mellett álló Szent József-kápolna építőanyagából felépíthessék valamikor a 19. század elején a falu központjában az Aporok kriptáját rejtő Mária Szent Neve-kápolnát. Ne gondoljunk itt valami cifra épületre, a félköríves szentélyű, torony nélküli építmény csak minimális díszítőelemmel van kívül és belül is ellátva.
Homlokzatán, a timpanon alatt a felirat idézet egy régi, de még mostanság is felcsendülő Mária-énekből: „Ó, Nagyasszony, nemzetünk reménye.”
A vélhetően a Szent József-kápolnából származó, gótikus, faragott íves kapuzat mellett jobbról a születésének 100. évfordulójára készített emléktábla hirdeti Apor Vilmos püspök vértanúságát, balról pedig a „felszabadítók” által meggyilkolt győri püspök mellszobra áll.
De a lényeg az, hogy ha ritkán is, de mind a mai napig mondanak misét benne. Amit a kápolna alapterületével azonos méretű, nagynak mondható kriptában pihenő Aporok is hallgathatnak, hiszen a kápolna hajójának a közepén, egy szőnyeggel takart deszkás csapóajtón, a bejáraton át leszűrődhetnek az évente néhány alkalommal megtartott szertartások hangjai.
De lejutni már nem lehet, mert az erre a célra szolgáló vaskos létra éppen ott jártunkkor hullott a gombák által előidézett korhadás miatt darabokra. A téglából rakott boltozat alatt ott sorakoznak a koporsók, a legrégebbiek a 19. század formai jellegzetességeit mutatják. Régebbi, az akkori szokások szerint fémből vagy éppen kőből készült koporsókat nem lehet látni, viszont felfedeztünk egy vélhetően néhány évvel ezelőtt elhelyezett urnát is, hiszen a család, mint azt az írás elején jelzett korábbi cikkünkből is tudhatjuk, most is jelen van a 3600 lelket számláló, színmagyar településen.
