Kultúra

Tilalom és tűrés határán

Megtartotta MMA-s székfoglaló előadását Lezsák Sándor

A Magyar Művészeti Akadémia 2021 decemberében új levelező tagokat választott. A köztestületbe felvett tagok az MMA alapszabályának értelmében nyilvános székfoglaló előadást tartanak, amelyek sorozata a héten folytatódott. Száraz Miklós György és Orbán János Dénes után tegnap Lövétei Lázár László és Lezsák Sándor József Attila-díjas író-költő, az Országgyűlés alelnöke adott elő.

Tilalom és tűrés határán
„A megőrzött múlt emlékeit mutatom be, ameddig akkor el lehetett menni”
Fotó: MH/Török Péter

Tavaly decemberben választotta levelező tagjává a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozata Lezsák Sándor József Attila-díjas író-költőt. Az Országgyűlés alelnöke A tilalom és a tűrés határán címmel tartotta meg székfoglaló előadását tegnap az MMA-székházában, a Pesti Vigadó Makovecz Termében. Az ülésen az új tagot Bíró Zoltán irodalomtörténész laudálta, a program levezető elnöke Vári Fábián László, Kossuth-díjas költő, tagozatvezető, az MMA rendes tagja volt. A köztestület elnökségének képviseletében Kovács István, Széchenyi-díjas polonista köszöntötte Lezsák Sándort.

Amint azt Vári Fábián László elmondta, Lezsák gazdag életútja arra is figyelmeztet minket, hogy harminc-negyven éve a magyar értelmiség, a fiatal írók hogyan kezdték meg a demokrácia építését. Kovács István ehhez azt tette hozzá, milyen fontos lehetőséget jelentettek ezek a találkozók a lengyel írók számára.

A tilalom és a tűrés határán címet viselő előadásban Lezsák költői pályakezdése mellett a Fiatal Írók első, 1979 májusában, Lakiteleken megrendezett találkozójának körülményeire emlékezett vissza. „A megőrzött múlt emlékeit mutatom be, a határt, ameddig akkor el lehetett menni” – fogalmazott székfoglalójában. „A múlt nincsen magától” illyési gondolat szellemében feljegyzéseiből összeállított előadása a korhangulatot is tükrözte, a hetvenes évek légkörét.

Az aczéli három T-ből a tiltott és a tűrt határán mozgó találkozó – mint Lezsák kiemelte – nem jöhetett volna létre Csoóri Sándor, Illyés Gyula és Ördögh Szilveszter nélkül. „Sokan azzal segítettek, hogy nem ártottak” – tette hozzá Lezsák. Azt is hangsúlyozta, az egész eszmecsere szellemi iránytűje Csoóri volt. Arról is beszélt, mennyi vargabetű vezetett ahhoz, hogy 1979 áprilisában a felsőbb szervek elfogadják, a találkozó a „Vita a korszerű nemzeti önismeretről” témamegjelölést kapta. Mint kiderült, Lezsák jó helyzetfelismerése és bátorsága, valamint Illyés Gyula segítsége is nélkülözhetetlennek bizonyult. A kétnapos tanácskozáson részt vett mások mellett Kiss-Gy. Csaba, Czakó Gábor, Kulcsár-Szabó Ernő, Görömbei András, Móser Zoltán, Szentmihályi Szabó Péter és a Magyar Írószövetség akkori elnöke, Dobozy Imre is – nem beszélve magáról Illyésről. A találkozón elhangzott beszédek és felszólalások egy részét később a kecskeméti Forrás le is közölte.

Lezsák előadásában hangfelvételről ismerhettük meg Buda Ferencnek a találkozón elhangzott bevezetőjét, amelyben feltette azt a kérdést, hogy mi a haza: „Az e néptől kapott nyelv és kultúra, amelyet erőm és képességeim szerint gyarapítván utódaimnak megőrzés végett továbbadok.” Zárásul pedig Illyés Gyula felszólalásának egy részletét, a végét hallgathattuk meg, amely Lezsák szavai szerint a „nemzedékének szóló nagy üzenet” volt.

A székfoglaló előadás témájában a lakiteleki Antológia Kiadó 2017-ben kiadott egy CD-melléklettel bővített dokumentumkötetet is, amelyben helyet kaptak Lezsák jegyzetei például a tanácskozás programjáról, a felszólalások utánközlése, Illyés említett beszéde. A Bahget Iskander 1979-ben készített fotóival illusztrált könyvből az előadás résztvevői haza is vihettek egy-egy példányt.

Kapcsolódó írásaink