Kultúra
Összművészeti kavalkád tíz napon keresztül
Több mint kétezer programmal várja a látogatókat a 31. Művészetek Völgye júliusban
Immár harmincegyedik alkalommal rendezik meg idén a Művészetek Völgyét. Az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja július 22. és 31. között több mint kétezer programmal várja a látogatókat Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden – jelentették be a szervezők tegnap a Magyar Zene Házában a sajtó képviselőinek.
Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye igazgatója arról beszélt, az eseményen a hazai könnyűzenei élet szinte valamennyi jeles képviselője megfordul. A kapolcsi Panoráma Színpadon mások mellett fellép a Csík Zenekar, a Budapest Bár, a Blahalouisiana, a hiperkarma, az Elefánt, a Vad Fruttik, a Carson Coma, illetve Dés László, a Kőbánya Udvarban pedig dzsessz- és crossover-produkciókra látogathatunk, például a Modern Art Orchestra közreműködésével. Az igazgató hozzátette, nagy hangsúlyt fektetnek minden művészeti ágra, így kifejezetten gazdag színházi, irodalmi, filmes, képzőművészeti programokkal várják fiatalokat, időseket és a családosokat egyaránt. Emellett workshopokat és beszélgetéseket is tartanak.
„A Művészetek Völgye a tökéletes példa arra, hogyan tud a kultúra közösségfejlesztő erővé válni” – fogalmazott Navracsics Tibor, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt kormánybiztosa. Mint mondta, a környező települések a fesztivál gazdaságélénkítő hatásának köszönhetően új esélyt kaptak, a helyi társadalmak pedig újjáéledtek. Mint mondta, a rendezvény a VEB 2023 EKF évada főpróbájának is tekinthető.
„Az idei fesztivál több helyszínen is kapcsolódik majd az ötvenéves táncházmozgalomhoz” – árulta el Hont Angéla, a Hagyományok Háza főosztályvezetője, aki úgy fogalmazott: a tánc egyszerre létforma, gondolkodás és életre szóló elköteleződés. Elárulta, a Hagyományok Háza FolkUdvarban az elmúlt öt évtized nagyjai lépnek fel, mások mellett Berecz András, Sebestyén Márta, Petrás Mária és a Vujicsics Együttes.
„Nyolcvan zenei és hatvan irodalmi programmal készül a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös helyszíne, a Petőfi Udvar” – hívta fel a figyelmet Dénes Adél, a PKÜ könnyűzenei igazgatója. Mint hozzátette, bemutatkozik a Hajógyár is, amelynek színpadán a Hangfoglaló Program idei támogatottjai is fellépnek.
A filmes kínálat kapcsán Ráduly György, az NFI Filmarchívum igazgatója arról számolt be, hogy a tíz nap alatt huszonöt filmet vetítenek a Filmio Pajta Mozgóban. „Kihirdetjük a Némafilmhez filmzenét!-pályázat győzteseit is. A négy legjobb alkotó a száznegyvenöt éve született rendező, Deésy Alfréd két némafilmjéhez, A halál utánhoz, illetve A leányasszonyhoz írt zenét” – mondta, kiemelve, hogy a filmes programok egy része a nyolcvan éve született Bujtor Istvánhoz kapcsolódik.
A Művészetek Völgye egyik legkedveltebb helyszíne a Kaláka Versudvar, ahol összekapcsolódik a zene és az irodalom. Gryllus Dániel, a Kaláka Együttes alapítója elárulta, többek között ringatókkal, gyerekkoncertekkel készülnek, de idén is tart Versműhelyt Lackfi János költő. Eljön továbbá a Sebő-együttes, több tematikában ad koncertet a Kaláka, illetve bemutatják a Jadviga és Psyché című színdarabot is.
A szervezők hangsúlyozták, idén is kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelemre: ezúttal is működik a repohárrendszer, az árusok az ételeket lebomló tányérban, lebomló evőeszközökkel kínálják, illetve a csomagolóanyagok is komposztálhatók. Egyúttal arra biztatják a résztvevőket, hogy a helyszínek között a Művészetek Völgye ingyenes járatával, a Csigabusszal közlekedjenek, amelynek mozgását a fesztivál saját alkalmazásán lehet nyomon követni. A programsorozat részleteiről is ebben az applikációban, illetve a Muveszetekvolgye.hu oldalon lehet tájékozódni.
A Völgy a magyar kultúra ünnepe
Oszkó-Jakab Natália fesztiváligazgató a fesztivál hangulatáról, egyszeri és megismételhetetlen produkciókról is mesélt lapunknak.
„Harmincegy év alatt nemcsak azt szokhattuk meg, hogy a Művészetek Völgye magas színvonalú kulturális élményt nyújt, hanem közösségi élményt is jelent” – hangsúlyozta Oszkó-Jakab Natália igazgató. Kitért rá, bár tavaly a látogatók tíz százaléka külföldi volt, és az előadók között is szerepelnek külföldiek, a Völgy elsősorban a magyar kultúra ünnepe. A Magyar Hírlapnak elmondta, a legjobban azt szereti, amikor improvizatív, egyszeri, megismételhetetlen produkciók születnek művészek kollaborációjában.
„Azt hiszem, az viszi előre a Völgyet, hogy itt nem ugyanazokat az előadásokat hallgathatjuk meg, amelyek mindenhol máshol elhangzanak. Habár így hirdetjük meg a programokat, de ahogy sétálnak a művészek a fellépés előtt a Völgyben, és összetalálkoznak másokkal, új ötletek születnek, és szinte biztosak lehetünk benne, hogy néhány vendégfellépő felbukkan az előadás során. Ennek pedig itt megvan a tere, az értő közönsége” – fogalmazott lapunknak, egyúttal elárulva, rengeteg tervük van még a rendezvény programkínálatának bővítésére.
(VB)
