Kultúra

Giotto freskói a mozivásznon

A húsvét áll A művészet templomai sorozat új filmjének középpontjában – Egyes alkotók habitusától és a korszaktól is függ, hogyan jelenítik meg ugyanazt az evangéliumi helyet

Az ortodox húsvét képeivel indul Phil Grabsky A húsvét a képzőművészetben című dokumentumfilmje, A művészet templomai sorozat új epizódja, ám a színes és szép nyitóképek után hamar kiderül, hogy a rendező mégsem a bizánci, illetve az ortodox (orosz, bolgár) ikonok felől fog közelíteni a témához, hanem a nyugati képzőművészet, elsősorban Giotto felől.

Giotto freskói a mozivásznon
A film ereje a történetvezetés egyszerűségében rejlik
Fotó: Pannonia Entertainment

Csalódásnak semmiképp sem neveznénk a hirtelen irányváltás okozta zavart – annál is inkább, mivel a lehető legegyszerűbb ötletből tulajdonképpen nagyszerű film bontakozik ki. Alaptézise – amit az egyik szakértő művészettörténész mond ki – az, hogy a képzőművészet története nem érthető a kereszténység, illetve a Biblia nélkül. A középkortól a huszadik századig a művészek Jézus történetében, a négy evangéliumban, illetve egyes ószövetségi történetekben találták meg fő témájukat, ám a megjelenítési módok alkotókként különböznek – teljesen máshogy képzeli el ugyanazt Michelangelo és az excentrikus Salvador Dalí.

Az egyszerű-nagyszerű ötlet annyi, hogy miközben a négy evangélium szöveghelyeit felolvassa a narrátor, a képernyőn sorban megjelennek az adott bibliai hely ábrázolásai. Először Giottónak a padovai Scrovegni-kápolnában festett freskó­ciklusából látunk képeket, majd El Grecótól azt a jelenetet, amikor Jézus kiűzi a kufárokat a templomból. Ezután ismét Giotto következik, aki megfestette, hogy a Jézus elárulását elhatározó Júdás háta mögé odalopózik az ördög. Ezután az utolsó vacsora ábrázolások következnek a 6. századi bizánci mozaiktól Dalíig, Leonardóig.

Ahogy a művészettörténészek figyelmeztetnek, nem véletlen, hogy az utolsó vacsora képei hol kaptak helyet egy kolostoron vagy templomon belül: Leonardóé például egy refektóriumban – az ebédlőteremben –, máshol az oltáron, így amikor áldozásnál a pap feltartja az ostyát, azt az utolsó vacsora jelenete előtt teszi.

Andrea Mantegna, majd ismét Giotto képein át haladunk tovább: Júdás sárgát, az árulók színét viseli, ám a csókja nem éri Jézus arcát. Dürer metszetén viszont igen – érdekes, hogy az ábrázolások egy részén Júdás fiatal, másokon öreg. Péter tagadását Rembrandt képén látjuk, Krisztus megostorzását Caravaggióén. Rubens töviskoszorús Krisztusa fiatal, szép férfi, Guido Renié sápadt, megkínzott ember.

A keresztre feszítés jelenete Velazqueznél brutális a maga egyszerűségében: a fehér test, a fekete háttér, a kereszt anyagszerű. A mű 1632-es – szinte tapintható a spanyol barokk verista ábrázolásának és a kortárs olasz művészet ábrázolásmódjának különbsége.

Mathias Grünewald egy évszázaddal korábban nem a szenvedő testet, hanem a szenvedő lelket jelenítette meg, míg Munch képén mintha nem is a Golgotán, hanem a bámészkodó tömegen lenne a hangsúly. A keresztlevétel Rem-brandt életszerű ábrázolásán jelenik meg. Érdekes, hogy noha a halott Krisztusról egy evangélum sem ejt szót, a művészetben számtalan ábrázolás ismeretes, így az egyik leghíresebb, Michelangelo Pietája. Ezzel szemben viszonylag kevés kép készült a feltámadásról – noha Michelangelo megkísérelte ezt a jelenetet is megfesteni, a mű befejezetlen maradt.

Sokan, sokszor ábrázolták viszont a Noli me tangere (Ne érints meg) evangéliumi helyét, amikor Krisztus kézmozdulatával tartja vissza a köpenye szegélyét megérinteni igyekvő Magdalai Máriát, ugyanígy az emmausi vacsorát, amit a vásznon Caravaggiótól látunk, ugyanígy az ő képe ábrázolja hitetlen Tamás és Krisztus jelenetét a filmben. A mennybemenetelt aztán megint Giotto freskóin csodálhatjuk meg, a művészettörténet egyik legszebb emlékén.

A világ legnemesebb festményein megjelenített evangéliumi történethez tulajdonképpen épp elegendő az ötlet, a négy könyv és egy kamera. Ha a rendezőt valamiért igazán meg lehet dicsérni, az az, hogy nem is próbált meg belőle ennél többet kihozni.

A húsvét a képzőművészetben
angol ismeretterjesztő film, 85 perc, 2020
R.: Phil Grabsky
10/8