Nehéz időkben segít a vers

A Kárpát-medence legnagyobb költészetnapi rendezvényét, a Versmaratont a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tizenegyedik alkalommal rendezte meg idén, több év szünet után visszatérve a régi helyszínre, a Magyar Rádió Márványtermébe. Délelőtt tíz és este tíz óra között 62 költő olvasta fel verseit, zömmel azokat, amelyek a Magyar Napló Az év versei 2022 című antológiájában szerepelnek, Zsille Gábor szerkesztésében. Az rendezvényen megemlékeztek a tegnap elhunyt Görgey Gáborról is.

Néhány költő felkérést kapott a békéről szóló négysoros megírására, így mások mellett Turczi István, Petőcz András és a kárpátaljai Vári Fábián László is felolvasta békeváró költeményét a rendezvényen. A versolvasásokat kerekasztal-beszélgetések keretezték, amelyeken műhelytitkokat, személyes élményeket osztottak meg a költők egymással, valamint a közönséggel. Beszéltek születő, hamarosan megjelenő és frissen megjelent köteteikről is.

„A kis népek költészete korunkban világirodalmi léptékű, hangjuk, jelentőségük és felelősségük egyre erősebb, mivel nekik a kulturális-nyelvi fennmaradásért meg kell küzdeniük” – tolmácsolta Edwin Morgan (1920–2010), a legjelentősebb kortárs skót költő szavait lapunk kérdésére verseinek magyar fordítója, Turczi István, a Magyar PEN Club főtitkára. Turczi István annak kapcsán idézte fel személyes találkozását Edwin Morgannel, hogy a Parnasszus című folyóirat, amelynek főszerkesztője, a jövőben évente többször világirodalmi számmal jelentkezik majd. Mint mondta, a skót költő József Attilát a világirodalom egyik meghatározó költőjének nevezte.

A halál, a gyász, a háború is karakteresen jelent meg a Versmaratonon elhangzott versekben és beszélgetésekben. „Attól féltem, hogy megszokom” – fogalmazott a kerekasztal-beszélgetésen Ladik Katalin azzal kapcsolatban, hogy miért hagyta el a Vajdaságot, és települt Magyarországra az akkori háború első éve után. Vári Fábián László lapunk kérdésére azt hangsúlyozta, hogy botrányos és megengedhetetlen, hogy a politikai feszültségeket háborúval akarják rendezni a térségben, és a politikusokat tette felelőssé mindezért, ugyanakkor nem zárta ki, hogy a közép- és kelet-európai népek közös békevágya megalapozhatja az összetartozás érzését, hiszen történelmi múltunk is közös.

Fecske Csaba felesége halála után írt versciklusáról beszélt, Fekete Vince pedig most megjelent, Halálgyakorlatok című kötetéről, amelyben a versek hősei éppen leépülnek, lassan távozik belőlük az élet.

A Versmaraton visszatérő témája volt a pandémia is mint kollektív élmény, mint üzemmód, mint a betegség, a halál, a veszedelem és veszteség előidézője és mint kiesett idő, amikor nem voltak estek, könyvbemutatók.

Lapunk kérdésére Viola Szandra elmondta, hogy a környezetében sokan rávetették magukat azokra a könyvekre, amelyeket korábban nem volt idejük elolvasni. Vörös István hangsúlyozta, sokan nem is tudják, hogy nehéz időkben, nehéz élethelyzetekben segít a költészet, a vers. Kürti László kiemelte, hogy rengeteg gyerekkönyvet vásároltak a szülők, mivel szerették volna valamivel pótolni az óvodai-iskolai élményeket. Arról is beszélt, hogy kortárs költőként az alkotással próbálkozó fiataloknak az egyik legfontosabb, amit adhat, hogy hozzásegíti őket, hogyan bontsák ki és vigyék végig az ötleteiket.

Az M5 kulturális csatorna és a Kossuth rádió idén is követte a Versmaratont, a műsorok visszanézhetők a Médiaklikken.