Kultúra

Isteni szerelmek öt évszázad ábrázolásain

A görög és latin mítoszok erotikus jeleneteit mutatja be a Szépművészeti Múzeum legújabb, április 17-ig látogatható kiállítása

Tátrai Júlia, a kiállítás kurátora mutatta be tegnap a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatát az intézmény Michelangelo Termében.

Isteni szerelmek öt évszázad ábrázolásain
Gillis Coignet Diana felfedi Callisto terhességét című festménye is látható a tárlaton
Fotó: MH/Katona László

Mások mellett Paul Gauguin és Markó Károly festményei, Aristide Maillol és Ferenczy Béni szobrai láthatók a Szépművészeti Múzeum holnaptól április 17-ig megtekinthető, Az Isteni csábítás – erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain című kiállításán. A kurátor, Tátrai Júlia, a Régi Képtár vezetője harminckét olyan művet válogatott össze, amelyek a görög és latin mitológia szerelmi jeleneteit ábrázolják.

Ahogy a kiállításon tegnap elmondta, a kiállított munkák mindegyike a Magyar Nemzeti Galéria vagy a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből származik. A művek közt éppúgy van olajfestmény, mint fametszet, porcelánkép, rézmetszet és szobor.

A kurátor emlékeztetett: a 16. századtól a 20. századig keletkezett művek alkotói jól ismerték a mások mellett Homérosz vagy Ovidius műveiben ránk maradt történeteket, ám jó kérdés, hogy a mai köztudatban mindez mennyire él még.

Mindenesetre attól, hogy nem értené a kiállított műveket, annak sem kell tartania, aki már elvesztette az európai kultúra görög–latin alapjaival való kapcsolatát. A rendezők a tárlat bejáratánál táblázatban ismertetik a főbb mitológiai szerelmi történeteket, így Léda és Zeusz, Danae és Zeusz vagy Európa elrablásának mítoszát.   

A kiállított munkák közt akad olyan, amelyet nem ismerhet a nagyközönség, így például a Luca Giordano egy követője által alkotott Venus és Vulcanus. Ezt a művet csak a közelmúltban restaurálták, a restaurálás nyomán pedig feltárult a kép eredeti, ragyogó színvilága – egyébként csak most derült ki az is, hogy mely mitológiai jelenetet ábrázolja a mű. Sokáig azt hitték, hogy Jupiter és Antiope látható a festményen, ám a helyreállítás során előkerült a festmény egy rétegéből Vulcanus, a kovácsisten műhelye, amiből arra lehetett következtetni, hogy őt kell látnunk a férfialakban.

A magyar anyagból ki kell emelni a tárlat nyitóképét, id. Markó Károlytól a Diana és Endymiont, amely bukolikus éjszakai környezetbe helyezi a jelenetet, valamint Benczúr Gyula Narcissusát, amely az ovidiusi szövegtől eltérő módon Narcissust nem fekve ábrázolta, amint magát a forrás vizében bámulja, hanem állva, mintha álomba vagy kábulatba merülne, ezáltal a Narcissus történetéhez köthető „önszerelemnek” a pszichológiai aspektusa tárul fel.

A kurátor párban mutatja be Aristide Maillol és Ferenczy Béni szobrait. Maillol a hattyú nélkül ábrázolta Lédát (a mítosz szerint Zeusz ennek képében látogatta meg a királylányt), de a magyar szobrász Danaéját sem tudnánk magunktól azonosítani, mivel a szobrász nem ábrázolta az aranyesőt, amelynek képében a főisten a királylány ölébe hullik.

Ugyanakkor az oldalán fekvő Danae előképe azonosítható: ezt az ábrázolásmódot a szobrász Rembrandtnak egy, az Ermitázsban látható Danae-képéről vehette. A kiállításon helyet kapott Jacopo Caraglio munkája, amelyet Perino del Vaga után készített, és a saját korában botrányos volt. A Zeusz és Mnémoszüné egy, eredetileg húsz lapból álló sorozat darabja.

A kiállítás az utóbbihoz hasonló munkák miatt tizenhat éven aluliaknak csak szülői felügyelettel látogatható.

Kapcsolódó írásaink

Boschtól Matisse-on át El Grecóig

ĀBaán László: A valaha volt legerősebb kiállítási év az idei – Jelentős Cezanne-művel gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye

A nagykiállítások éve

ĀA Műcsarnok 125 éves volt idén, a Magyar Nemzeti Galéria Szinyei Merse Pált és a preraffaelitákat állította ki, a Szépművészeti Múzeumban Cezanne és követői kaptak helyet