Összművészeti misszió ösztöndíjjal és konferenciákkal

Sajtótájékoztatón mutatta be a következő hónapok programjait az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI). Amint azt Kocsis Miklós igazgató bejelentette, február 7-től március 21-ig lehet jelentkezni az MMA hároméves ösztöndíjas programjába, amelynek száz helyére 2021-ben tizenötszörös volt a túljelentkezés. Az ötödik alkalommal elindított programra kilenc kategóriában jelentkezhetnek 18–50 év közötti alkotók.

Berecz István táncos-koreográfus, a Fonó Budai Zeneház művészeti vezetője a holnap, február 2-án tartandó konferenciáról beszélt, amellyel a magyarországi táncházmozgalom ötvenedik születésnapját ünneplik a Pesti Vigadóban. Mint kiemelte, az emlékezés mellett azzal is foglalkoznak, miként él, virágzik napjainkban a mozgalom. Vendégként részt vesz rajta Novák Ferenc „Tata” is, a népzene előadásának stíluskérdéseiről pedig Sebő Ferenc beszél majd.

„Jelképes és szimbolikus, hogy Magyarország legnagyobb kulturális testülete ezzel az évfordulóval foglalkozik” – hangsúlyozta Berecz. Hozzátette: ez jól mutatja, hogy a néptánc, népművészet már nem egzotikum, hanem a kortárs magyar kultúra szerves része. A rendezvény élőben is követhető lesz a kutatóintézet YouTube-csatornáján, a személyes részvétel a pandémia miatt előzetes regisztrációhoz kötött.

Bereczet követően Kocsis Miklós az MMA MMKI további, tavaszra időzített tudományos tanácskozásairól is beszámolt a sajtó képviselőinek. Március 2-án folytatódik Az utolsó garabonciások elnevezésű konferencia, amelynek második része az 1958 és 1996 közötti magyar ellenkultúráról szól, azokról az alkotókról, akik a kulturális fősodorral szembehelyezkedtek valamilyen módon.

Az idei találkozó célkitűzése, hogy az ellenkultúrát elméleti szinten is bemutassa. Április 25-én a Befejezetlen múlt – Eszmetörténeti konferencia a 19. és 20. század fordulójáról címmel tartják a következő eszmecserét, amely a századfordulói gondolkodóit és utózöngéit veszi górcső alá. Május 2–3-án immár harmadjára vehetünk részt A művészet közege című konferencián.

Az elmúlt három év után idén a művészetet körülvevő világot, atmoszférát és társadalmat helyezik középpontba az előadók, azt vizsgálva, milyen nyomot hagy, milyen hatást vált ki a művészet abban a közegben, amely körülveszi. Nagyon izgalmasnak ígérkezik szintén májusban a második világháború kulturális reprezentációját feltáró sorozat, amelynek első alkalmán a tanácskozás résztvevői a világégés megjelenését vizsgálják a hazai emlékezetben és művelődésben.

Kocsis Miklós arra is kitért, van egy olyan kezdeményezésük, amely amellett, hogy ötéves, lassan több mint huszonháromezres megtekintésszámot tudhat magáénak a YouTube-on, ez pedig nem más, mint a Tesztoszteronépítészet-sorozat. Utóbbi házigazdája, Wesselényi-Garay Andor a sajtótájékoztatón kiemelte, idén azt a kérdést járják majd körbe beszélgetőpartnereivel, létezik-e vidéki építészet, és annak melyek a legfontosabb jellemzői.

A szakemberek szerint a fővárosból nem lehet érteni azokat a kihívásokat, amelyek elé néznek a vidéki kollégák, hiszen össze sem hasonlítható a lépték, a méret és a megbízói háttér azzal, ami például az Őrségre jellemző. Az esteken öt olyan építész szólal meg, akiknek életműve szinte kizárólag egyetlen régióhoz kötődik.