Kultúra
„Költő vagyok és katolikus”
Apokrif, Négysoros, Harmadnapon – Száz éve született Pilinszky János, a 20. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja

A piarista gimnáziumban már költőnek készült. Első verseit a Napkelet, a Vigilia és az Élet közölte, ez utóbbinak segédszerkesztője is volt. A második világháború végén, 1944-ben behívták katonának és Németországba vitték, ahol közelről láthatta a koncentrációs táborok világát, ami költészetének egyik alapélménye lett.
Az Újhold társszerkesztője volt 1946-tól, de szoros kapcsolat fűzte a Vigiliához és a Válaszhoz is. Első kötete, a Trapéz és korlát a Szent István Társulat kiadásában jelent meg, és elnyerte érte a Baumgarten-díjat, majd 1947-ban ösztöndíjasként Rómába utazott
Az Új Ember című katolikus hetilap belső munkatársa 1957-ben lett, haláláig itt jelentek meg tárcái, művészetkritikai írásai, filozófiai mélységű vallásos és bölcseleti elmélkedései, amelyeknek nagy része a Szög és olaj című kötetben olvasható. Talán legjelentősebb kötete, a Harmadnapon 1959-ben jelent meg. Nemzetközi elismertségét kiváló fordítóinak köszönhette: angolra például Ted Hughes fordította, akinek meghívására Londonba is eljutott.
A hetvenes évektől itthoni népszerűsége is nőtt, 1980-ban Kossuth-díjat kapott. Sorra jelentek meg kötetei, a versek mellett írt forgatókönyvet és drámákat is. Ám egyre inkább a széppróza foglalkoztatta, 1977-ben adták ki Egy párbeszéd regénye alcímmel a Beszélgetések Sheryl Suttonnal című kötetét. Haláláig dolgozott az Önéletrajzaim munkacímet viselő „vertikális regényén”, amelynek kéziratváltozatokból összeállított szövege idén jelent meg a Magvető Kiadónál.
Pilinszkyt katolikus költőként szeretik definiálni, ám ő ezt a „költő vagyok és katolikus” kijelentésével következetesen elhárította magától. Világlátásában, verseiben, írásaiban is tetten érhető az isteni megváltásba, a kegyelembe, a szeretetbe vetett hite.
Utolsó évei nagy részét Velemben és Székesfehérváron töltötte. Halála váratlan volt, szívinfarktusban hunyt el Budapesten 1981. május 27-én.
Születésének századik évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum Pilinszky Piknik címmel tart kétnapos ünnepséget a hétvégén, a Radnóti Színházban pedig bemutatják két ritkán látott drámáját, az Urbi et orbit és a Síremléket. A Magyar Írószövetség és a történelmi egyházak szervezésében VersIma címmel vasárnap Budapesten és Kolozsvárott négy helyszínen hangzik el neves színészek előadásában Egyenes labirintus című verse.