Kultúra

Irgalom

A megtérésnek két pillére van: a szabad akarat s ennek alázatos és bátor használata. És ez már felelősségvállalás – hangsúlyozta lapunknak Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész-rendező

Ha a bűnös irgalmat érzékel a társadalomban, akkor ő is könnyebben tud bűnbocsánatot kérni és bűnbánatra térni – fejtette ki a Magyar Hírlapnak Eperjes Károly. Lapunk a Kossuth-díjas színművészt első rendezése, a Magyar Passió kapcsán az egyetemes keresztény társadalmi felelősségvállalásról, illetve a múlttal való szembenézésről kérdezte.

Irgalom
A film üzenetértéke fontosabb volt, mint puszta kordokumentum jellege – mondta Eperjes
Fotó: MH

– A Magyar Passióban érezni lehet, hogy egy valóban keresztény ember mutatja be a történetet. A filmmel az elmaradt történelmi igazságtétel pótlására tett kísérletet egy társadalmi szintű, „belső rendszerváltoztatásra”?

– Igen, ez abszolút szándék volt. Addig faragtam a társaimmal a párbeszédeket, amíg ezt nem sugározták. Nem szerettem volna élő egyenesben közvetíteni, akár verbálisan, akár cselekedetben megmutatni a filmvásznon azokat a durva kihallgatási mondatokat, káromkodásokat és azokat a borzalmas atrocitásokat, amelyek abban az időben történtek. Akkor thriller lett volna, és azt nem szerettem volna. A film társadalmi tanítása, üzenetértéke most fontosabb volt, mint puszta kordokumentum jellege, illetve annak szörnyűsége.

– Jól gondolom, hogy a film tulajdonképpen meghívás is az előző rendszerben érintett bűnösök részére, hogy egyfajta tékozló fiúként a Mennyei Atya őket is várja?

– De jó, hogy ezt mondja! Ez is szándék volt. A film felkínálja a megtérés lehetőségét a bűnös embernek is.

– Hazai és nemzetközi kutatási adatok szerint a poszttraumás növekedés - azaz, hogy egy traumából fakadhat akár erő forrása is a tartós lehangoltság, stressz-szindróma helyettdöntően a vallásos hittől függ. Hívőként még a legnagyobb traumák is át tudnak alakulni bennünk, és akár addig nem ismert elszántságot, tetterőt, küzdeni akarást, titkos erőforrásokat hívnak elő. Ettől függetlenül a múltban történteket és az azokhoz tartozó felelősség kérdését nem lehet eltörölni, az első lépés a bűnösök felelősség-vállalása.

– Ez az egyes számú.

– Ez az, ami ugye elmaradt a rendszerváltoztatáskor.

– A felelősségvállalás azt jelenti, hogy megindul bennem a bűnbánat, ha az ÁVH vagy a bűnösök oldalát nézem. Bármelyik bűnös oldalát.

– A filmben azonban azt látjuk, a negatív főhős, Keller hadnagy kegyelemben részesül, még mielőtt felelősséget vállalt volna. A megbocsátás megelőzi a felelősségvállalást?

– Mint ahogy Krisztusnál is. Ha a bűnös irgalmat érzékel a társadalomban, akkor könnyebben tud bűnbocsánatot kérni és bűnbánatra térni.

– Tehát mondhatjuk azt, hogy a társadalmi kiengesztelődés első lépése végül is az irgalom?

– Ez az első számú üzenete a filmnek. Ez lett az angol címe is: Mercy, vagyis irgalom.

– Mit gondol, a film valóban elindíthat ilyen folyamatot a társadalomban?

– Különben nem csináltam volna meg. Igen, reménykedem benne. Aki beül a moziba, abban már elindul ez a fajta párbeszéd. Az a kérdés, hogy eljön-e.

– A művészvilágban milyen volt a fogadtatása? Tapasztalt eltérést akár az ideológiai megosztottság miatt?

– Egyelőre nem tudok erről beszélni, mert csak a közönséggel és az alkotókkal találkozom. Még nem tudok a művésztársadalomból, a színésztársadalomból reflexiókat. Vannak olyan alkotók, akikkel átbeszéltem a filmet, többször is, meg is mutattam nekik, de az ő benyomásaikat nem tárnám itt fel, mert annyira pozitív, hogy dicsekvésnek tűnne. Úgyhogy inkább nem mondom.

– Érdekes, hogy korábban többször többes számban beszélt, amikor a film főszereplőiről kérdezték. Az ÁVH-s karakterre is utal, amikor főszereplőket mond?

– Persze, soha nem csak a rendező forgatja, soha nem csak egy színész készíti a filmet. Ez mindig alkotótársi viszony. Erre törekedtem, és remélem, hogy ez látszik a filmben.

– Talán önmagán túlmutató üzenete is van a filmnek abban, ahogy Leopold atya magára vállalja Keller hadnagy sorsát?

– Ezt jól érzi, de szerintem ez világos benne. A tanár még nyomorult állapotában is felfogja, ő is felelős azért, hogy a tanítványa az ÁVH-ban idáig jutott.

Keller hadnagy annak hatására, hogy Leopold atya megtestesítette számára a Mennyei Atya feltétlen szeretetét, kínzatásának utolsó pillanatáig a krisztusi szeretet ellenségért is imádkozó, szeretetet hirdető szavával, végül megtér, s szembenézve tetteivel elkezdi jóvátenni azokat. A végén bizonyos szempontból hőssé válik?

– Természetesen. A megtérésnek két pillére van: a szabad akarat s ennek alázatos és bátor használata. És ez már felelősségvállalás.

– Ez egérút lehet azoknak, akiknek nehéz lenne felvállalni a múltjukat?

– Nem egérút, hanem felkínált lehetőség az örök életre, meghívás a bűnösöknek is az örök élet lehetőségére. Ez a meghívás a film lényege mindenki számára.

Kapcsolódó írásaink

A Magyar Passió az irgalomról szól

ĀEperjes Károly: Számtalan családnak számtalan fájdalmas tapasztalata van erről az időről, hiszen a film érinti Trianont, a kitelepítéseket, a kuláksorsot és sok más fejezetet, amelyekről keveset beszélünk