Színészi elegancia

– Milyen programmal indult az igazgatói pályázaton?

– Ugyanazt a munkát folytatjuk, amelyet az elmúlt tíz évben végeztünk. Több emberöltőre elegendő magyar alkotás vár bemutatásra. Olyan ez, mint egy gazdag, zsíros húsleves. Fölül csak a zsírkarikák látszanak – a legnagyobb értékekért, az igazi gyönyörűségekért azonban mélyre kell nyúlni. Jókai Mór, Kodolányi János és Gárdonyi Géza regényeiből például kitűnő színpadi műveket lehet írni, és vannak olyan remek drámaírók, akikre ezt a munkát érdemes rábízni.

– Kikre gondol?

– Fazekas István már Herczeg Ferenc Az élet kapuja című drámájának felújításakor bizonyított, most pedig éppen Szabó Dezső Feltámadás Makucskán című művét alkalmazza színpadra. Bizonyára nagyon izgalmas lehet egy mai drámaíró találkozása Szabó Dezső szövegeivel.

– Kocsis István személyében ma élő drámaíró darabjait is időről időre láthatja az Újszínház közönsége. Kik azok a kortársak közül, akiknek a darabjait szintén színpadra viszik?

– Viczián Ottó művészeti vezető kapta az Újszínházban a megbízatást, hogy a drámaírókkal és a darabokkal foglalkozzon. Jelentkezett egy Gél Gusztáv nevű úr, aki színpadi műveivel elárasztott minket. Ezek közül a művek közül is lesz, amit be fogunk mutatni. De én kortárs szerzőnek tartom Csurka Istvánt, Páskándi Gézát, Gyurkovics Tibort is.

– Jól értem, Csurka-darabot is be kívánnak mutatni a közeljövőben?

– Szeretnénk, de ehhez meg kell kapnunk az örökösök bele-egyezését.

– Még a júniusi pályázati kiírás előtt azt lehetett olvasni a sajtóban, hogy önnek Karácsony Gergely főpolgármester megüzente: nem fogja meghosszabbítani az igazgatói mandátumát.

– Tudja, engem a színházi munka érdekel, vagyis a dolog maga, nem a környülállások.

– Pedig színházában egészen különböző pártpreferenciájú művészek dolgoznak együtt. Ez azt jelenti, hogy a munkás mindennapokban nincs politikai megosztottság a szakmában?

– Mi itt, az Újszínházban egyfelé gondolkodunk, az számít, hogy legyen világosítás, legyen zene, legyen színész a színpadon, vagyis a színházi munka számít, más nem. A művészetnek és a politikának semmi köze egymáshoz. A világnézet megjelenhet egy műben, de a politika alacsonyabb szellemi rangban van, mint a művészet.

– A mostani pályázat során Pozsgai Zsolt, aki szintén az Újszínház igazgatói székére pályázott, az Index.hu cikkében támadta az Újszínház eddigi műsorpolitikáját, de ön arra sem kívánt reagálni.

– Ugyanazt tudom mondani: nem foglalkozom sem a környüljárókkal, sem mással.

– Április vége óta tudnak újra próbálni. Melyek az évad legfontosabb feladatai?

– Kihagytunk egy évet, és ezt be kell pótolnunk. A meglevő darabokat játsszuk, és két új premierünk van őszre, a Fatia Negra című zenés játék és Gyurkovics Tibor Császármorzsa című vígjátéka. A továbbiakban még két bemutatónk lesz: Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak című művét maibb nyelvbe áttéve, de csak a szükséges átdolgozással, Csiszár Imre rendezésében és Szabó Dezső Feltámadás Makucskán című alkotásának színpadi változata, amelyet Nagy Viktor rendez.

– Kodolányi János, Páskándi Géza, Wass Albert, Herczeg Ferenc műveit ritkán, régen vagy sosem lehetett még látni más színpadokon. Felmerül önben a gyanú, ha mégis bemutatnak valahol egy régi magyar művet, amelyet önök korábban már játszottak, hogy megtetszett nekik, kedvet kaptak?

– Igen, néha.

– A teátrumban korábban bemutatták Herczeg Ferenc Az élet kapuja című darabját, és játsszák a Kék rókát is, miközben sokan még a szerző nevét sem hallották az elmúlt évtizedekben.  Ön szerint mitől lehet olyan fontos, értékes, izgalmas Herczeg Ferenc drámaművészete a színész és a néző számára?

– Herczeg visszaadja a színészeknek a színészi eleganciát.