Kultúra

A tájépítészettől a közösségi közlekedésig

Eplényi Anna tájépítész a térformákat kifejező szavakat gyűjtötte össze hallgatóival

Építészeti interjúmaratont rendezett a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete huszonnégy magyar szakember részvételével, Wesselényi-Garay Andor tudományos főmunkatárs moderálásával, amelyet az online térben lehetett követni pénteken és szombaton.

A tájépítészettől a közösségi közlekedésig
Eplényi a református templomáról híres Magyarvalkó tájépítészetét kutatja
Fotó: Wikipedia

Online közvetített és rögzített, később podcastként is elérhető huszonnégyórás építészeti maratont tartott a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI) pénteken és szombaton, amelynek célja volt, hogy egyetlen nap erejéig megmerevedő „pillanatfelvétel” készüljön arról, miképp gondolkoznak kutatók, bölcsészek, építészettörténészek és eszmetörténészek az építészetről mint kulturális evidenciáról mint a hétköznapjainkat berendező díszletről.

Wesselényi-Garay Andor építész, az MMA MMKI tudományos főmunkatársának vendégei ötven-ötven percet és számtalan kérdést kaptak, hogy bemutathassák a mai magyar építészet, építészettörténet, a szakmai sajtó, illetve a táj­építészet állapotát, megrajzolják saját szakmai portréjukat, és felbukkanjon számos nagy előd alakja is. A közvetlen, oldott hangvételű szellemi párbeszédek visszaidézték a szalonbeszélgetések, hajnalig tartó világmegváltások, a közös szellemi szárnyalások idejét. Ez a huszonnégy óra emlékezetes marad mindenki számára, akinek igénye van a szellemi párbeszédre, és alkalma volt belehallgatni a maratonba, amely egyelőre még nem hiánytalanul, de visszanézhető az MMA MMKI Facebook-oldalán. Reméljük, hogy a moderátor jutalomjátékának is nevezhető interjúfolyam könyvalakban is napvilágot lát.

Nem valószínű, hogy bárki egyben végig tudta volna nézni a sikerrel zárult rekordkísérletet, de azt tudjuk, hogy valós időben mintegy kétezren kapcsolódtak be az online közvetítésbe. Wesselényi-Garay Andor beszélgetőpartnerei sorrendben Balázs Mihály, Martinkó József, Dévényi Tamás, Orbán Jolán, Somogyi Krisztina, Bardóczi Sándor, Ferkai András, Eplényi Anna, Erő Zoltán, Bögös András, Bólya Anna Mária, Szalai András, T.-Dénes Eszter, Haba Péter, Szemerey Samu, Kovács Dániel, Wettstein Domonkos, Farkas Attila, Szentpéteri Márton, Szövényi Anna, Zubreczki Dávid, Csanády Pál, Csillag Katalin és Turi Attila voltak.

Péntek délután Ferkai András Ybl-díjas építészettörténész például a Bán Ferencről írt könyvről beszélt, valamint a második világháború idején ellentmondásos szerepbe kényszerülő Molnár Farkasról. Arról is hallhattunk, mit jelent az „érdektelen építészet”. Eplényi Anna tájépítész, aki férje révén az akadémiai éven kívül Erdélyben él, kutatásairól beszélt. Magyarvalkó tájépítészetéről, az erdélyi nagyon vegyes térformákról és arról a munkájáról, amelyben a tájépítészetre, a térformákra vonatkozó szavakat gyűjtötte össze. Ízelítőt is kaptunk az anyagból. Megtudtuk, hogy az áj hasadékot jelent, a győr szó olyan sík tájból kiemelkedő részt, amely árvíz idején is szárazon marad, a ság pedig, hegyet jelent például a Menaság szóban is. Az egyetemi oktató nemzetközi diákcsapattal kutatta a témát, így indonéz hallgatója révén olyan szavak is bekerültek a kutatásába, amelyek víz alatti térformákat neveznek meg. Mint mondta, a magyar nyelvben erre nem igen találunk példát.

Erő Zoltán, Budapest főépítésze provokatív kérdést is kapott Wesselényi-Garay Andortól, méghozzá a Mol-torony kapcsán, amely egy egész városrész képét meghatározza. Megtudtuk, hogy Erő nem rajong a toronyházakért, sőt inkább alacsony emeletszámú, kis kerttel rendelkező tömbök építését szorgalmazza.

Arra a kérdésre, hogy főépítészként mik a „nünükéi”, Erő azt válaszolta: az amerikai példákat látva nem szabad megvárni, amíg egy nagyváros történelmi belvárosa elnéptelenedik, és a legszegényebbek lakják be, hanem folyamatosan újjá kell építeni. ”Gondosan ügyelni arra, hogy vegyes funkció­kat lásson el, mert csak ez lehet a garancia arra, hogy nem néptelenedik, nem értéktelenedik el” – hangsúlyozta. Másik fontos témájaként a közösségi közlekedést nevezte meg, feltárva, hogyan függ össze az építészet, a szociológia és a közösségi közlekedés, valamint azt is, mit tehet az építészet azért, hogy egy város ne duguljon be, arányos legyen a lakosság eloszlása, így mindenki jó tempóban jusson el kiindulási helyétől a céljához.

A különféle döntések, bontások, építések néma elszenvedőjéből így avatta együttgondolkodóváa hallgatóságot az első huszonnégy órás építészmaraton szakmai gárdája és moderátora.

Kapcsolódó írásaink