Történelem, tradíció, ünnep

Erkel Ferenc 1844-ben, a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton aratott győzelme után kezdett el foglalkozni Katona József drámájával, mint lehetséges operatémával. A történelem hosszúra nyújtotta a komponálás idejét: előbb a szabadságharc, majd az azt követő diktatúra cenzúrája miatt egészen 1861. március 9-ig kellett várnia a közönségnek, mire a mű teljes egészében megszólalhatott az akkori Nemzeti Színházban. A sikerét, és a népszerűségét őrző nemzeti operánk színrevitele, nemzeti ünnepeink kiemelkedő eseménye - áll a Margitszigeti Szabadtéri Színház közleményében.

A Bánk bán történetvezetése, az áradó, energikus, kifejező dallamok, a nagyzenekari és kórusrészletek, a csodálatos zenei atmoszféra, a rendezés és a színpadi látvány felejthetetlen és midig újra élhető élményt képes nyújtani. A Bánk bán nagyáriája, a „Hazám, hazám…” védjegyévé vált a magyar szabadságnak és táplálékává a magyar léleknek – nyilatkozta Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója és művészeti vezetője.

Számomra a Bánk bán a magyarságot jelképezi – az örök kiélezett, éles harcot azért, hogy a jó úton tudjunk maradni. Jelképezi a megosztottságot, az erőt, a becsületességet, a tisztességet. Bánk bán figurája nagyon közel áll hozzám. Vidnyánszky Attila rendezésében az opera pedig tökéletes – nyilatkozta a bemutató előtt a címszereplőt alakító világhírű operaénekes, Molnár Levente.

A Bánk bán zseniális alkotás, a leginkább színpadra írt mű a három nemzeti klasszikus drámák közül. Az ember tragédiája hatalmas vízió, egy rendező számára kimeríthetetlen inspirációs forrás, a Csongor és Tünde költői nyelve és meséje ragad magával. Katona művével a drámaírás shakespeare-i csúcsaira ért fel – mondta korábban Vidnyánszky Attila, a darab rendezője, aki többször is megrendezte már Katona József drámai művét és Erkel operáját is.

Hazánk nagy sorsfordulói, történelmi tragédiái mindig arra késztetnek, hogy átgondoljuk a helyünket a világban, megfogalmazzuk küldetésünk és végzetünk sajátosságait. Erre az opera műfaja, illetve Erkel grandiózus műve különösen alkalmas, hiszen sűrítve, ugyanakkor a zene szuggesztív erejével felerősítve szembesít bennünket a drámai történettel – fogalmazott a rendező.

A főbb szerepekben Molnár Levente mellett Mester Viktória, Boncsér Gergely, Fischl Mónika, Kálmándy Mihály, Kováts Kolos és Bakonyi Marcell énekhangját és játékát élvezhetik majd a nézők, ezen a Győri Nemzeti Színház zenekarával, énekkarával és tánckarával, a Honvéd Férfikarral és a Budapesti Stúdiókórussal, valamint a Bánk bán 2020 tánckarával kiegészült előadáson.