Kultúra

A magyar preraffaeliták

Vágyott szépség. Angol hatások a magyar festészettörténetében – A gödöllői művészteleppel Körösfői-Kriesch Aladár és társai Rossettiék legnagyobb álmát valósították meg

Sorozatunk harmadik részé­ben a magyar művészettörténet önálló fejezetét alkotó Gödöllői művésztelepről szólunk. Körösfői-­Kriesch Aladár és művésztársai sok szempontból rokoníthatók a preraffalitákkal, érthető hát, hogy a Magyar Nemzeti Galéria kísérő­tárlatot szentelt a preraffaelita hatásoknak a hazai festészetben.

A magyar preraffaeliták
„Ego sum via, veritas et vita”: Körösfői-Kriesch 1903-as képe tükrözi a vallásfestészet megújítására való törekvést
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

„Európában az 1878-as párizsi világkiállítás után megnőtt az érdeklődés az angol művészet iránt” – írja Vargyas Júlia a Magyar Nemzeti Galériában látható, Az utópia szépsége – Preraffaelita hatások a magyar művészettörténetben című kiállítás katalógusában olvasható tanulmányában. Elsősorban az Arts and Crafts mozgalom nyűgözte le a nézőket, illetve William Morris munkái, aki nagy hatással volt a szecesszióra.

Magyarországon is sorra nyíltak az angol kiállítások, így Walter Crane tárlata a budapesti Iparművészeti Múzeumban. Crane elképzelései szerint a művészi kivitelű tárgyak jobbá teszik a mindennapokat a tömegtermelésben készült munkákkal szemben. Az 1900-as kiállítás nagy visszhangot váltott ki, még Jókai Mór is dicsérte, és példának állította a magyar kézművesek elé.

A művész körutat is tett Magyarországon, Pécsett például a Zsolnayak vendége volt, de előadott Erdélyben és Budapesten is, ahol az akkor már megalapított – bár épülettel még nem rendelkező – Szépművészeti Múzeum elődje műalkotásokat is vásárolt tőle, a kiállításon látható ezekből néhány darab (mint ahogy azok a preraffaeliták által jegyzett grafikák is, amelyek magyar tulajdonba kerültek a 20. században).

A preraffaeliták kultusza hatá­sára jelent meg Magyarországon John Ruskin Velence-könyve is, és itt kapcsolódik be a történetbe a gödöllői művésztelep alapítója, Körösfői-Kriesch Aladár, aki Ruskin­ról és a preraffaelitákról tartott előadássorozatot, amelyet ki is adtak könyvben. Az 1905-ben megjelent kötet előzéklapját maga tervezte.

Ekkor már működött az 1901-ben alapított gödöllői művésztelep, amelynek alkotói nemcsak újfajta festészettel, de újfajta életmóddal is kísérleteztek. A természet és a művészet harmóniájának jegyé­ben igyekeztek megújítani a magyar népi motívumkincsekre alapozott kézművesipart: gobelin-, szőnyegszövő- és szobrásziskolát is alapítottak, szellemiségükre pedig a preraffaelitákon kívül hatott a tolsztojánizmus is.

Plesznivy Edit, a magyar kísérő­kiállítás kurátora idézi a katalógusban Nagy Sándort, a művésztelep egyik vezető művészét, aki visszaemlékezéseiben értekezett Ruskin hatásáról. A szakírók közül olyan nagyságok foglalkoztak a mozgalommal, mint Lyka Károly és Supka Géza, de Szini Gyula 1910-es tanulmánykötetében szintén külön szövegeket szentelt a témának.

Az 1901-ben megalakult gödöllői művésztelephez 1907-ben csatlakozott Nagy Sándor és családja, rajtuk kívül dolgozott itt Juhász Árpád és Zichy István, Kriesch Laura (Nagy Sándor felesége), Frecskay Endre, Moiret Ödön, Mihály Rezső, Charles de Fontenay, Sidló Ferenc, Vas Béla, Raáb Ervin, Remsey Jenő és Rózsaffy Dezső is.

A katalógus szerzője szerint a vezérfonalat a gödöllőieknek Ruskin tanai mellett William Morris elvei jelentették, de a fent említett Walter Crane is nagy hatással volt rájuk, csakúgy mint a Rómában alapított Szent Lukács Testvériség nazarénus művészcsoport, amely a vallásos festészetet kívánta megújítani középkori minták alapján. Nagy Sándor közeli kapcsolatba is került egyik képviselőjükkel római útján.

A gödöllői művésztelep azonban nemcsak képzőművészeti, de iparművészeti központként is működött, így jött létre a szövőműhely, de az összművészeti törekvés jegyé­ben Gödöllőn született szobor, bútorterv, üvegablakterv, jelmezterv és könyvillusztráció is. A gödöllőiek legnagyobb közös munkája a Kós Károly tervezte zebegényi templom, illetve a Komor Marcell és Jakab Dezső építész tervezte Marosvásárhelyi Kultúrpalota dekorálása, így az üvegablakok is.

A katalógus szerzője kiemeli, hogy Toroczkai Wigand Ede szecessziós bútortervei ugyancsak angol előképeket feltételeznek, és Undi Mariska grafikus és mese­illusztrátor is a londoni útján őt ért hatásokat említ.

A gödöllőiek iparművészeti munkáikon a magyar népi motívumkincsre, elsősorban a kalotaszegi díszítésekre optimalizálták a tanultakat, míg képeiken a rus­kini középkorkultusz hatása figyelhető meg, máskor a magyar népballadákat jelenítették meg.

De az Utópia szépsége című tárlatban megtekinthetők az egyébként inkább francia kötődésű Rippl-Rónai József képei is, aki ugyanakkor James McNeill Whistler befolyása mellett a preraffaelita művekkel és az Arts and Craftsszal is találkozott. Ferenczy Károlynak az 1890-es évek elején keletkezett művei között is találunk néhány, a preraffaelita törekvésekkel rokonítható művet, így az Archeológia, a Királyok hódolása vagy a Daphnis és Chloé.

Kapcsolódó írásaink

Botrányhősökből mesterek

ĀVágyott szépség. Amikor hét ifjú művész megkísérelte felborítani a világrendet – Ellenkultúra spiritualizmusból