Kultúra

„A keresztény művészet nélkül nem tudunk művészetről beszélni”

„És fölzeng a világ” címmel, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolodó kortárs művészeti kiállítás nyílt hétfőn az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) székházában Budapesten.

„A keresztény művészet nélkül nem tudunk művészetről beszélni”
És fölzeng a világ címmel, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolodó kortárs művészeti kiállítás nyílt hétfőn az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) székházában
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Monszpart Zsolt, az EMET főigazgatója a kiállítás megnyitóján azt mondta: az intézmény fő küldetése hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar emberek a saját kreativitásukkal, tehetségükkel, szakértelmükkel a lehető legjobban boldoguljanak itthon és a Kárpát-medencében. Ennek szellemében kérték fel a kiállító művészeket hogy segítsék a remekműveikben megformált üzenettel a lelki felkészülést az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.

Hozzátette: a kiállítás vezérgondolatát az anyagba öntött lélek adja. A felkért művészek közül Aknay János vásznat használ, Bráda Tibor üveget, Pogány Gábor Benő szobrászművész fémet, márványt, míg Péreli Zsuzsa, a nemzet művésze gobelin szőnyeget műalkotásai formálásakor.    

Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának megnyitóján Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek arról beszélt: ahhoz, hogy a lelkünk a normalitáshoz visszatérjen, a bizalomnak kell helyreállnia az orvoslásban, a gyógyszergyártásban, a tömegtájékoztatásban, a közintézményekben, a nemzetközi együttműködésben. Hangsúlyozta, hogy elszigetelt egyénként hatékonyan nem nézhetünk szembe a természet erejével, így a járványokkal sem.

Kásler Miklós (balra) emberierőforrás-miniszter kezet fog Erdő Péter bíborossal a kiállítás megnyitóján
Kásler Miklós (balra) emberierőforrás-miniszter kezet fog Erdő Péter bíborossal a kiállítás megnyitóján
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A bizalom végső alapja a teremtő és megváltó Isten, hozzá könyörgünk a kongresszuson - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt a bizalmat fejezi ki az úgynevezett szent művészet, az Ars Sacra és a teremben látható alkotások is. Bizalomkeltő derűvel mutatják be, hogy mindaz a szépség, ami a világban van, amit az ember a művészet segítségével kifejez, az kiáltás az örökkévalóság felé. Az igazi művészet tehát növeli bennünk a bizalmat, növeli közösségünkben az egységet és az összetartást, így hozzájárul ahhoz, hogy valóban jövőnk legyen - hangsúlyozta. Erdő Péter emlékeztett arra is, hogy már évek óta készülnek az Eucharisztikus Kongresszusra, amit tavaly a járvány miatt el kellett halasztani.

 Mint fogalmazott, a hazai és határontúli egyházmegyék, szerzetesrendek és katolikus intézmények, lelkiségi közösségek sokasága és a távoli földrészek közösségei is lelkesen vettek részt a kongresszus előkészületeiben, ugyanakkor a végső szót továbbra is a gondviselés mondja ki. „Még nem tudjuk biztosan, hogyan alakulnak a járványügyi adatok a régiónkban, de mindannyian arra várunk, ahhoz fohászkodunk, hogy a kongresszus napjait a gondtalan fellélegzés, a korlátlan közös ünneplés öröme jellemezze” - zárta köszöntőjét.

„A keresztény művészet nélkül nem tudunk művészetről beszélni, hiszen az alapfogalmakat a keresztény művészet fektette le” - mondta a megnyitón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, hangsúlyozva, hogy minden, ami az ember életét felemeli, ami az isteni parancsolatnak megfelel, azaz egyháztól indult ki.  

„Itt vagyunk egy világjárvány közepén és ismét Magyarország rendezi az Eucharisztikus Kongresszust, ugyanúgy, ahogy 1938-ban, egy világégés előtt” - mondta, hozzzátéve, hogy most egy más típusú világégés kellős közepén vagyunk: a világjárvány harmadik hulláma söpört végig a világon és minden jel arra mutat, hogy nem tudjuk elkerülni a negyedik hullámot sem.

A miniszter beszélt arról is, hogy a járványban „rendkívüli szerepe volt annak, hogy hogyan élünk, viszonyulunk a világhoz”. Kásler Miklós szerint a nyugati világ értékválságban szenved, ugyanakkor napkeleten, ahol a hit nem rendült meg, fordított folyamatok figyelhetőek meg. A miniszter úgy fogalmazott: „ha megőrizzük a történelmünket, a hagyományainkat, a kultúránkat, a hitünket a kereszténységben, akkor túlélünk minden történelmi szituációt”.

A Pilinszky János Harmadnapon című verséből kölcsönzött „És fölzeng a világ” című tárlat szeptember 12-ig tekinthető meg az EMET székházának aulájában. A megnyitó ünnepségen közreműködött Kautzky Armand színművész, Kubinyi Júlia népdalénekes, a Támogatáskezelő tiszteletbeli nagykövete és Szokolay Dongó Balázs zenész.

Kapcsolódó írásaink

Brahmstól Kodályig

ĀA Jókai utcába költöznek a Magyar Rádió Művészeti Együttesei – Öt bérletet hirdetnek az új évadra, és pótolják az elmaradt koncerteket is – Pályázatot írtak ki kortárs zeneszerzőknek