Összművészeti produkció

A rendező, a Jászai-díjas Nagy Viktor még a Madách Színház zenés darabjaival kezdte a szakmát, de később az Operaház is adott jócskán munkát neki. (Az Újszínházban jelenleg még Herczeg Ferenc Bizánc című darabját jegyzi, amelyről a Magyar Hírlap 2020. február 17-i cikkében olvashattak.) Nagy Viktor nem kezdő tehát, de egy ilyen adaptáció komoly kihívásokkal jár. Már csak azért is, mert Jókai 1860-ban megjelent műve helyszínek és szereplők tömegét vonultatja fel.

Az ismert történetről az ifjú olvasók kedvéért dióhéjban csak annyit, hogy Lapussa Henriette-et, a tekintélyes örökség várományosát, a zsarnok nagyapa beleegyezésével az ügyvédjelölt szerelme, Vámhidy Szilárd helyett az Erdélyben birtokos Hátszegi Lénárd báró veszi feleségül.

Hátszegiről már a darab elején, egy mulatós jelenetben megtudjuk, hogy cimboráival együtt a pénz a mindene, olyannyira, hogy az örökké álarcot viselő rablóvezér Fatia Negraként annak hamisításával is foglalkozik. A jó és a rossz küzdelme tehát Erdélyben dől majd el. Azt se felejtsük el, hogy Hátszegi alakja nem pusztán az írói fantázia szüleménye, Nopcsa László báróról, Hunyad vármegye főispánjáról a maga korában hasonló történetek terjedtek el.

A történetből készült zenés adaptáció ősbemutatója 2010-ben volt a József Attila Színházban. A musicalban mint összművészeti produkcióban a siker talán leginkább a színészek énekhangján, tehetségén múlik. Jelen esetben a központi figura Hátszegi Lénárd, alias Fatia Negra velejéig romlott, gonosz személyiségét meggyőző erővel közvetíti felénk Nagy Lóránt, aki Kerényi Imre tanítványaként a Madách-ban már megmutathatta, mire képes. Nagy meggyőző tud lenni, ahogy belép a színpadra, látszik, hogy erre a szerepre (is) termett. Nem véletlenül épül rá és Fatia Negra gonosz ármányára a koncepció.

De hasonló tehetséggel jeleníti meg a jót, a becsületességet és ártatlanságot Henriette szerepében a Kaposváron végzett, Zalaegerszegen, majd Egerben játszó, az énekesi pályafutásán is dolgozó Misurák Tünde is, akiről még az 1959-es filmből Krencsey Marianne alakja is eszébe juthat a nézőnek.

Szerelmét, a jó oldalán álló Vámhidy Szilárd ügyvédet az a Szaszák Zsolt játssza, énekli, aki országos népdalversenyt nyert, és a szegedi színház zenés darabjaiban is láthattuk. Brunner Mártát kell még kiemelni a vajákos asszony és Kengyelessy grófné szerepében, no és a Budapesti Operettszínházat erősítő Kardffy Aishát a szerelmében megalázott, bosszúálló Aniczaként. Külön kell szólnunk a Kiss Beatrix által tervezett korhű jelmezekről, illetve a forgószínpadra telepített, Rózsa István által jegyzett, igazán jól sikerült, hatásos díszletről.