Kultúra

Művészet és befogadás pandémia után

Vajon a vírus óhatatlanul kísérője az ember által teremtett rendszereknek? – Visszavárják a közönséget

A tudomány mellett a művészet is elengedhetetlen a vírus legyőzésében? Vajon a vírus óhatatlanul kísérője az ember által teremtett rendszereknek? Többek közt ezekre a kérdésekre keresték a választ a Pesti Vigadóban A művészet közege III. címmel a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMA–MMKI) szervezésében rendezett konferencia előadói.

A pandémia időszaka után az intézményeknek vissza kell vonzaniuk a közönségüket az élő előadásokra, koncertekre, kiállítóterekbe – mondta Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára A művészet közege III. című konferencián. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a vírus utáni korszakban még nagyobb jelentőséget kap a művészet szép, jó, igaz mivolta, és befogadóként el tudjuk fogadni a műalkotásban üzenetként rejlő értékítéletet.

Szécsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának tanszékvezető tanára és dékánja előadásában egy Kassák-versre hivatkozva arról beszélt, hogy az online térben megjelenő műalkotásokat hogyan fogadjuk be. Mint mondta, minden műnek van egy felszíni története, és van egy láthatatlan története. Ha a műalkotás olyan platformon jelenik meg, ahol a szomszédságában levő tartalmakat politikai, gazdasági és egyéb szempontok alakítják, a műalkotás kapcsán a miért pont itt, mit akart ezzel a művész kérdésekre adott válasz lesz a mű láthatatlan története.

Kocsis Miklós, az MMKI igazgatója, a konferencia moderátora arról beszélt, hogy a mozik, színházak profi reklámstratégiával, személyes üzenetekkel igyekeznek visszacsalni a nézőterekre közönségüket, miközben a pandémia idején alaposan kifejlesztett infrastruktúra azt a célt szolgálhatja, hogy aki otthonról akar kulturálódni, az is hozzáférjen a produkcióhoz.

Boros János, az MMKI tudományos főmunkatársa a filozófia felől kérdezett. Például: a vírus óhatatlanul jelenik meg az élet mellett vagy éppen a hálózati rendszerben? Hogyan fogunk gondolkodni ezentúl a vírusról? A válaszokkal, mint mondta, nem sietnek, mert aki sietett, az tévedett. Várnagy Andrea zongoraművész, MMA-ösztöndíjas a pandémia idején kisfilmekben folytatta gyerekeknek szóló komolyzenei sorozatát, és szolfézsjátékot talált ki.

Erhardt Gábor MMA-ösztöndíjas építész a hagyományos parasztházak építészeti kultúrájáról beszélt. Soltész Márton MMA-ösztöndíjas irodalomtörténész Pilinszky evangéliumi esztétikáját hívta segítségül, hogy elmondja, mi lehet a szerepe az alkotásnak világjárvány idején. Kondor Attila MMA-ösztöndíjas képzőművész az animációs filmjét mutatta be.

Kapcsolódó írásaink

A remény jelképe

ĀA szeptemberben kezdődő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust előkészítő kiállítással nyitott újra a Római Magyar Akadémia több mint fél év után