A remény jelképe

A távirati iroda tudósítása szerint a kiállítás megnyitóján Piero Marini bíboros, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága elnöke jelentősnek nevezte, hogy a budapesti egyházi esemény névjegyeként kortárs művészeti kiállítás megrendezését választották. Hozzátette, a NEK a járvány utáni újraindulás és remény jelképének számít egész Európa és a világ számára.

Kudar Gábor igazgató elmondta, szimbolikus jelentőségű, hogy az intézmény a kényszerű, több mint féléves zárlatot követően ezzel a tárlattal nyit újra, amely „nemcsak az olaszoknak, hanem a Rómában járó külföldiek számára is meghívó a Budapestre való utazásra”.

A hazai alkotók műveit felsorakoztató tematikus tárlat kurátora Hauser Beáta Ferenczy Noémi-díjas textilművész, aki az MMA honlapján olvasható interjúban beszélt a koncepcióról. Mint ismertette, többen jelennek meg térben: Oláh Sándor, Szőcs Miklós Tui, Sipos Balázs, Smetana Ági, Kun Éva, Melcher Mihály és Ámmer Gergő.

„Három, hatalmas vászonra készült rajzzal szerepel Kovács Péter, három teljesen új Krisztus-ábrázolással Gaál József, helyet kapott négy Kárpáti Tamás-festmény, öt Gajzágó Sándor-kép, egy nagy Kulinyi István- és egy nagy M. Novák András-alkotás, egy Stefanovits Péter-elektrografika, illetve Kókay Krisztinától három mű” – sorolta. Hozzátette, Baráth Ferenc, Sára Ernő, Árendás József és Bakos István grafikusművészek munkái is láthatók, Olasz Ferenc Magyar Te Deum-sorozatának öt fotója, Hefter László üvegablaka és a hat saját keresztgrafikája mellett.

Hauser azt is kiemelte, adta magát, hogy Szent II. János Pál pápa üzenetét kölcsönözze címnek. „Ez nekünk és a nézőnek, valamint a kor emberének egyaránt szól: soha ne adjátok fel, vigyétek végig, amit szeretnétek, és amit elkezdtetek, és egy pillanatig sem szabad kételkednünk” – hangsúlyozta.