Kultúra

Befektetés a jövőbe

A művészet támogatása nem ablakon kidobott pénz – Kortárs művészeti gyűjteményt épít a Magyar Nemzeti Bank Keserü Ilonától Bak Imrén át Maurer Dóráig

Keserü Ilona, Fajó János, Reigl Judit, Maurer Dóra, Bak Imre, Major Kamill, Bullás József: néhány név a teljesség igénye nélkül abból a figyelemre méltó névsorból, akik alkotásaikkal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kortárs művészeti gyűjteményében szerepelnek. A tavaly elkezdett gyűjteményépítés folyamatos, az MNB Ingatlan Kft. tulajdonában levő alkotásokat a Magyar Nemzeti Bank épületeinek tereiben helyezik el. A nagyközönség ősszel a Várkert Bazárban reprezentatív kiállításon ismerheti meg a gyűjtemény legkiemelkedőbb darabjait.

Befektetés a jövőbe
Major Kamill Kék Palmyra elnevezésű, 2011-ben, vegyes technikával készített alkotása
Fotó: MNB

A nemzetközi példákat és gyakorlatot követve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lehetőségeinek keretei között mindig is szem előtt tartotta, illetve tartja a felelős, a kultúra minden területére kiterjedő értékmegőrző tevékenységet. Ennek jegyében – a többi között – kiemelt fontosságot tulajdonít a kortárs művészeteknek. Tavaly a legjelentősebb magyar galériákkal összefogva egy kortárs képzőművészeti gyűjtemény kialakítását kezdte meg.

A folyamatosan bővülő kollekció a magyar kortárs képzőművészet színe-javát hivatott bemutatni, hogy az impozáns képzőművészeti gyűjtemény létrehozásával az MNB által használt épületek díszítése a jegybank tekintélyéhez méltó legyen. A kezdeményezés jól illeszkedik a jegybank felelősségvállalási stratégiájában foglaltakhoz – támogatva ezzel a kortárs hazai művészeket – amelynek fontossága napjainkban még nagyobb hangsúlyt kapott. A festmények az MNB Ingatlan Kft. tulajdonában vannak.

„A nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve bátran kijelenthetjük, hogy ebben a gyűjteményépítésben nincs semmi különleges, hiszen a jegybank pontosan azt teszi, amit bármely jegybank a világon. Olyan értékmentő munkát végzünk, amely nemcsak a jelen, de a jövő nemzedékére is koncentrál. Hiszen a kortárs művészek a mi világunkra reflektálnak, egyfajta kordokumentációt kapunk művészetük által, ugyanakkor merítenek korábbi korok művészeti hagyományaiból is” – hangsúlyozza Gerhardt Ferenc, az MNB elnöki főtanácsadója, volt alelnöke, a Műalkotás Beszerzési Bizottság elnöke.

A nemzetközi példák felsorolását kezdjük az Európai Központi Bankkal, amely húsz ország százhetven művészének több száz alkotásából állította össze gyűjteményét. Az uniós gyakorlathoz hasonlóan a német jegybank (Deutsche Bundesbank) is gyűjt műalkotásokat, az 1957 óta gyarapodó, elsősorban 20–21. századi művekből rendszeresen szerveznek kiállításokat.

Az osztrák jegybank (Oesterreichische Nationalbank) művészeti gyűjteménye a két világháború közötti időszakból származó osztrák festményeket, 1945 után készült modern festményeket és szobrokat, valamint antik vonós hangszereket tartalmaz, a belga jegybank (Nationale Bank van Belgie) 1972 óta gyarapodó kollekciójába csak belga vagy Belgiumban élő művészek alkotásai kerülhetnek be, miként a finn jegybank (Suomen Pankki – Finlands Bank) is a finn kultúra és művészet értékeinek megőrzésére hozta létre művészeti gyűjteményét.

Az olasz jegybank (Banca d’Italia) 1930-ban kezdte meg galériájának kiépítését. A gyűjtemény mind időben, mind pedig földrajzilag tág határok között mozog, hiszen vannak benne műtárgyak a Kr. e. 1–3. századból, de ősi keleti műtárgyak, római kori szobrok, flamand faliszőnyegek, mint ahogyan szép számmal kortárs olasz alkotások is.

A Magyar Nemzeti Bank 2014 júniusában meghirdetett társadalmi felelősség­vállalási stratégiájában – a jegybankok nemzetközi gyakorlatához hason­lóan – szerepet vállalt az értékteremtésben, a nemzeti értékek, a szellemi és kulturális örökség megőrzésében, az értékek közvetítésében. Ennek egyik kiemelkedő jelentőségű lépése az MNB Értéktár program volt, amelynek legfontosabb célja, hogy minél nagyobb számban szerezze vissza az elmúlt történelmi periódusokban külföldre vagy külföldi tulajdonba került hazai műkincseket, illetve megakadályozza a hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek szétszóródását.

A program keretében tizenhárommilliárd forintból mintegy harmincnégy műalkotás, illetve több száz darabos gyűjtemény került tartós múzeumi letétbe, köztük olyan történelmi jelentőségű műtárgyak, mint a 16–17. században Erdélyben vert ezüsttallérokból álló kétszázhúsz darabos érmegyűjtemény, a Munkácsy-trilógiából a Krisztus Pilátus előtt, illetve Orbán Dezső, Csernus Tibor, Benczúr Gyula és más művészek alkotásai.

Jóllehet, a Magyar Nemzeti Bank 2014-ben kezdődő és 2018-ban a terveknek megfelelően befejeződő Értéktár programja lezárult, a jegybank folytatja értékmentő munkáját, ezúttal a kortárs hazai művészekre koncentrálva. A jegybank a magyar kortárs gyűjtemény létrehozásakor a téma elismert szakértőiből álló háromtagú bizottságot – Fabényi Júlia, a budapesti Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, Keserü Katalin művészettörténész, az MMA rendes tagja és az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritája, valamint Spengler Katalin műgyűjtő, szakújságíró, szerkesztő, a párizsi Centre Pompidou-Musée Nationale d’Art Moderne IC Central Europe Bizottságának alapító tagja, a MOME Konzisztóriumának elnöke – kért fel, hogy a hazai kortárs képzőművészettel foglalkozó galériák közreműködésével szükség szerint tegyenek javaslatokat, alkossanak véleményt a megvételre érdemesnek tartott művekről.

Ezután a művészettörténeti elemzéseket, valamint igazságügyi értékbecslők véleményét figyelembe véve a Műalkotás Beszerzési Bizottság készíti elő a vásárlási javaslatokat. „Fontos hangsúlyozni, hogy a vásárlásokról a végső döntést a Magyar Nemzeti Bank Igazgatósága hozza meg” – erősítette meg Gerhardt Ferenc, a beszerzési bizottság elnöke.

Munkájuk révén születik meg végül a megállapodás az eladókkal – ha szükséges, közbeszerzési eljárás keretein belül – az előírt szabályozások és munkamenet szerint. A teljesség igénye nélkül: az MNB-Ingatlan Kft. Keserü Ilona Kossuth-­díjas festőművész öt alkotását százharmincötmillió forintért, Fajó János negyvenöt alkotását háromszázötvenmillió forintért vásárolta meg, míg a közelmúltban a magyar neoavantgárd egyik legfontosabb művészének, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Munkácsy Mihály- és Kossuth-díjas Bak Imrének tizenhét festményét szerezte meg százhatvanötmillió forintért.

A szintén neoavantgárd festő, a Németországban élő Lakner László tizennyolc absztrakt alkotását vette meg négyszáztízezer euróért, azaz hozzávetőleg száznegyven­nyolcmillió forintért. A gyűjtemény emellett huszonkilenc Frey Krisztián-festménnyel is gyarapodott, amelyeket 109,6 millió forintért sikerült a cégnek megvásárolnia. Korniss Dezső négy alkotása négyszázhatvanmillió forintért került be a kollekcióba, de ezeken kívül Maurer Dórától, Nemes Mártontól, Csató Józseftől, Szinyova Gergőtől is vannak alkotások.

„A gyűjteményépítés folyamatos, a cél egy megkérdőjelezhetetlen művészeti értékű kollekció kialakítása, amelybe olyan alkotások kerülhetnek amelyek értékállóak, hiszen az ezeket készítő művészek munkáinak árai szinte kivétel nélkül folyamatosan emelkednek a hazai és nemzetközi műtárgypiacon. A kortárs képzőművészet egyre nagyobb erővel tör be a mindennap­jainkba, egyre nagyobb érdeklődést vált ki, egyre nyitottabbá válunk a befogadásukra” – mondja Vizi Kata, az Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetője, a Műalkotás Beszerzési Bizottság tagja.

A gyűjteményről folyamatosan bővülő online kata­lógus készül, amely hamarosan látható lesz a jegybank honlapján. Ősszel a Várkert Bazár kiállítótereiben az eddig megvásárolt művekből összeállított impozáns válogatás a nagyközönség által is látogatható lesz.

Manapság a kortárs képzőművészet megítélése, a nemzeti kultúrán belüli súlya és szerepe érezhetően megváltozott. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzet egyik legfőbb intézménye, a Magyar Nemzeti Bank jelentős kortárs művészeti gyűjtemény építésébe fogott. Ez az elhatározás példaértékű, és felhívja a figyelmet a magyar művészeti kultúra kiemelkedő teljesítményére.

Ilona Keserü Ilona Pávaszem című, alapozott vászon fonákjára olajjal készült képe
Ilona Keserü Ilona Pávaszem című, alapozott vászon fonákjára olajjal készült képe
Fotó: MNB

Kapcsolódó írásaink

Egy csipetnyi kortárs művészet

ĀPéntek jó érzékkel vezeti tollát a papíron, játszik nyelvvel, ritmussal, de nem fukarkodik szimbólumokkal és allegóriákkal sem