Kultúra
A nyolcszáz éves közös múlt kulturális öröksége
A legszebb kötetek között az Ars et Virtus horvát–magyar közös történelmi kiállítás katalógusa
Tavaly szeptemberben Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg Zágrábban az Ars et Virtus. Horvátország–Magyarország. 800 év közös kulturális öröksége című tárlatot, amelynek célja, hogy bemutassa a horvát–magyar kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatokat, ezáltal erősítve a két nemzet összetartozás-élményét. A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a zágrábi Galerija Klovićevi Dvori, valamint horvát és magyar közgyűjtemények, történészek és művészettörténészek együttműködésével jött létre.
A Zágrábi Magyar Kulturális Intézet is segítette a történelmi léptékű projektet, amely létrehozásának ötlete 2018 végén merült fel, és a 2019-es tárgyalások, az együtt gondolkodás és a szakmai koncepció kialakítása után 2020-ra egy nagyszabású kiállítás terve bontakozott ki. Az MNM beszámolója szerint a megvalósításon mindkét ország részéről több kurátor dolgozott, és kilenc magyar közgyűjtemény kölcsönözte hozzá a műtárgyait, illetve például a Bécsi Szépművészeti Múzeum is.
A tárlat több mint háromszáz műtárgya között szerepelt Horvátország legrégebbi, piros-fehér kockás címeres zászlója 1647-ből, Szent László zágrábi katedrálisban őrzött palástja és Szent István koponyaereklyéje is. Külön szenzációt jelentett Vlaho Bukovac monumentális festménye, a Dubravka, amely a Szépművészeti Múzeum birtokában van, és száz év óta először volt látható Horvátországban. Zrínyi Miklós szablyája és sisakja pedig egyenesen a bécsi Kunsthistorischesből érkezett Zágrábba. Az Ars et Virtus a pandémia ellenére kiemelkedő sikert aratott.
A kiállításhoz horvát és angol nyelvű tanulmánykötet is készült, amelyet a Zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár által meghirdetett Szép Horvát Könyv című pályázaton kétszáztíz pályamű közül beválasztottak a legszebb tizennyolc kiadvány közé. A horvát formatervezők által alkotott, fotókkal gazdagon illusztrált, exkluzív album is képviseli majd a horvát könyvművészetet a Frankfurti és Lipcsei Nemzetközi Könyvvásáron.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tegnap lapunkkal közölte, hogy a tervek szerint Budapesten idén októbertől lesz látható a kiállítás, a megnyitóra pedig a katalógus magyar nyelvű változata is megjelenik. Addig virtuálisan élvezhetjük a csodás kincseket felvonultató anyagot, hiszen a tárlat kivonata bejárható online a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.
Az MNM jelenleg hatvan tárgyból, nyolc blokkból álló virtuális kiállítása három nyelven (magyarul, angolul és horvátul) részben kronologikusan, részben tematikusan vezeti végig a látogatót a két ország múltján. Mint a tárlat bevezetője írja, a közös történelem meghatározó eseményét Könyves Kálmán 1102-es megkoronázása jelentette, amellyel létrejött a magyar–horvát perszonálunió.
A reneszánsz hatásai külön egységet képeznek a tárlatban, hasonlóan a magyar szent királyok közös kultuszához, amelyet a zágrábi székesegyház liturgikus tárgyai illusztrálnak. Mindemellett külön blokk foglalkozik a Zrínyi család tagjaival, de a 19. századi építészeti kapcsolatokkal is. A dualizmus korából, amikor Magyarország és Horvát-Szlavónország államközösséget képeztek, Fiumét emelték ki a kurátorok, hiszen a virágzó kikötőváros egyfajta sajátos ötvözetét adta a nemzetiségek kultúrájának és mentalitásának.
