Kultúra

Húsvét: Jézus mindenkit meghív az örök életre

A szent háromnap liturgiája idén is a járványhelyzetnek megfelelően módosul

A mai nappal kezdetét veszi a szent háromnap, amely a kereszténység fő ünnepét, Jézus Krisztus feltámadását készíti elő.

Húsvét: Jézus mindenkit meghív az örök életre
A római via crucist, ahogy tavaly, idén is a Szent Péter téren tartja Ferenc pápa
Fotó: AFP/Riccardo De Luca

Nagycsütörtök az Eucharisztia és az egyházi rend, a papság alapításának ünnepe, délelőtt hagyományosan krizma-, vagyis olajszentelési szentmisét tartanak a székesegyházakban a főpásztorok a papság tagjaival együtt. A szentmisén az evangélium után megújítja a papság a szenteléskor tett ígéreteit.

Az esti liturgia az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását – a szenvedéstörténet kezdetét – tárja elénk. Az utolsó vacsora az első szentmise és az Oltáriszentség alapításának az ünnepe. Ezen a napon a Dicsőségre minden templomban felzendülnek a harangok, a csengők, az orgona, majd elnémulnak nagyszombat estig: a magyar hagyomány szerint „Rómába szállnak” nagyszombatig. A mise végén kerül sor az oltárfosztásra: a pap az Oltáriszentséget a templomon át elviszi őrzése helyére, egy mellékoltárhoz vagy egy kápolna tabernákulumába, az oltárról pedig leveszik a díszeket. Ez jelképezi Jézus elfogatását, elhurcolását.

Nagypénteken Jézus kínszenvedésére, halálára és sírba helyezésére emlékezik az egyház. Délután háromkor szokásosan keresztutat járnak. Ez az egyházi év legcsöndesebb ünnepe, az egyetlen nap, amikor ősi hagyomány szerint az egyház nem mutat be szentmisét, mert maga az örök Főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán.

A szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A liturgia színe a piros, amely a vértanúságot és szenvedést szimbolizálja.

A könyörgések tavalyhoz hasonlóan a járvány miatt idén is kiegészülnek egy tizenegyedikkel. A kereszthódolat szertartását szentáldozás követi, majd a pap teljes csöndben távozik a templomból. Nagypéntek szigorú böjti nap, a 18–60 év közötti hívek legfeljebb háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.

Nagyszombaton az esti vigília-szertartással kezdetét veszi a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból, és mindenkit meghív az örök életre. A liturgia sötétben kezdődik, négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. Az utolsó olvasmány után felcsendül a Glória, Isten dicsőítése, és „visszatérnek a harangok”.

A szent háromnap liturgiája 2020 húsvétjához hasonlóan idén is a járványhelyzetnek megfelelően módosul.

A nagyheti katolikus szertartásokról a Magyar Kurír oldalán lehet tájékozódni.

Rózsafüzér-imádság élőben

Nagypénteken 16 órától kerül sor az áprilisi első pénteki imára a várban. Ebben a hónapban Eperjes Károly színművész és Szabadi Vilmos hegedűművész is részt vesz a Mária Országa Imaközösség szokásos, havi egy alkalommal tartott rózsafüzér-imádságán. A programot élőben közvetíti a Mária Rádió Facebook-oldala és a Bonum TV.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom