Kultúra

Cziffra György a tűrt és a tiltott határmezsgyéjén

Tudományos műhelytalálkozón ismertették a világhírű zongoraművész hazai recepciójának történetét és életműve kutatásának jelenlegi helyzetét

Online konferenciát tartottak tegnap Cziffra György munkásságáról. A nagyközönség számára is izgalmas szakmai előadásokat a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI) a Cziffra Fesztivállal együttműködve rendezte meg, a világhírű zongoraművész születésének centenáriumát ünneplő emlékév részeként.

Cziffra György a tűrt és a tiltott  határmezsgyéjén
A száz éve született Cziffrának sosem sikerült olyan mértékben elnyernie a hazai sajtó kegyét, mint kor- és pályatársainak
Fotó: AFP/INA/Daniel Fallot

A világhírű zongoraművész, Cziffra György születésének századik évfordulóját ünneplő emlékév programsorozatában online rendezett tudományos műhelytalálkozót A zongorista és az újságíró – Cziffra György emlékezete címmel a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI) és a Cziffra Fesztivál. A konferencia a művész korszerű életrajzi kutatását és zongoraművészi recepciójának feltárását, valamint az emigráns magyar zenészek történetének kutatását kívánta elősegíteni.

A programon előtérbe kerültek azon személyiségek, akik alakították Cziffra pályáját, illetve, akik modellként szolgáltak számára. A résztvevők arra a kérdésre is keresték a választ, hogy miért maradt el Cziffra berobbanása a magyar zenei életbe akkor, amikor az számára karriert kellett volna hozzon. Mint kiderült, az alapdokumentumok nagy része elveszett vagy ismeretlen, ezért van hangsúlyozottan szükség az összehasonlító zenetörténeti, szocioló­giai és kritikai elemzésre.

„Amikor a kutatóintézet megalakult, egyik kiemelt célunk volt, hogy olyan magyar zseniket igyekezzünk sok szempontból megmutatni a közönségnek, akik művészete esetleg elfeledetté vált” – nyitotta meg az eszmecserét Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója. Balázs János, a Cziffra Fesztivál művészeti vezetője örömét fejezte ki, amiért a műhelytalálkozó másodszorra is megvalósulhatott.

A Kossuth-díjas zongoraművész elmondta, a program fontos törekvése, hogy megrajzolja az emigráns magyar zenészek és a hozzájuk tartozó történetek kulcsfontosságú eposzát. „Nekünk a Cziffra Emlékév és Fesztivál szervezésén belül fontos a koncertek, kiállítások és olyan tudományos találkozók létrehozása is, mint a mai különleges alkalom” – tette hozzá.

A konferencia első előadását Németh Kira Gabriella tartotta, Szegény sorsú csodagyermek a „Parnassus lépcsőin” − Cziffra György megítélése a magyar sajtóban 1932 és 1956 között címmel. A zenetörténész elmondta, kezdetben a sajtó a szenzációra helyezte a hangsúlyt, csodagyerekként hivatkoztak Cziffrára, később viszont kritikusabb hangot ütöttek meg vele szemben.

A Népszavában „zenei neveletlenségeket” róttak fel neki, „az ütemvégek következetes megkurtításával” és „modorossággal” vádolták, de Németh szerint ezek az állítások nem állták meg a helyüket. Amikor a művész éttermekben, szórakozóhelyeken, bárokban tűnt fel, a szakma teljesen leírta. Végül az ötvenes években sikerült visszacsatlakoznia a hangversenyélet vérkeringésébe, és újra jó kritikákat kapott.

A szót Kiss Eszter Veronika vette át, aki Cziffra György megítéléséről beszélt a rendszerváltás utáni magyar sajtóban. „Bár írtak róla, igazából soha nem sikerült oly mértékben elnyernie a hazai sajtó kegyeit, mint sok más kortársának. Pályáját a háború és a börtön is derékba törte, és hosszú idő volt, amíg ereje teljében visszatérhetett. A tiltott és tűrt kategóriájának keskeny mezsgyéjén mozgott, ’56 után pedig, mint minden disszidenst, a tiltott kategóriába tették” – magyarázta az újságíró.

A szakértő méltatta Balázs János erőfeszítéseit, hiszen az általa megálmodott fesztivál emelte újra a köztudatba Cziffra Györgyöt.

Juhász Zsuzsa zenetörténész Cziffra György és a francia barokk kapcsolatát, Fazekas Barbara zongoraművész Chopin-interpretációjának dimenzióit, Németh Zsombor kutató a Szerelmi álmok – Liszt című film zenéjét elemezte, Szabó Balázs pedig Bartók 2. zongoraversenyének 1956-os előadásáról beszélt. A rendezvény első felét Balázs János zongorajátéka zárta.  
A program második részében Cziffra Györgyöt pályatársai tükrében ismerhették meg az érdeklődők. Zipernovszky Kornél Rozsnyai Zoltánnal való kapcsolatát mutatta be. „Cziffra György és Rozsnyai Zoltán barátok voltak. Az ötvenes években disszidálási kísérleteik miatt büntetett előéletűként kellett boldogul­niuk a zenei életben. Aztán 1956-ban csatlakoztak a forradalmi tömeghez, majd mindketten disszidáltak. Cziffra még 1956 vége előtt Párizsba érkezett, és megkezdte diadalútját, Rozsnyai 1960-ban Amerikába költözött, és nagynevű karmester és filmzeneszerző lett.

A hasonló gondolkodású művészek életében sok közös pont volt” – hangsúlyozta a jazzkritikus, aki azt is elmondta, a két művész sorsának egyik legfontosabb metszete, hogy a művészi szabadságot mindketten abszolútnak tekintették.

A programot Gombos László muzikológus Párhuzamos karrierek – Fischer Annie, Cziffra ellenpólusa, valamint Windhager Ákos irodalom- és zenetörténész Egy püspök, egy miniszter és egy királynő − Vásáry Tamás korai pályája című előadása zárta. A műhelytalálkozó ingyenesen visszanézhető az MMA MMKI YouTube-csatornáján.

Kapcsolódó írásaink