Kultúra

Megelevenedő zenetörténet

A hetente jelentkező, félórás műsorban a komolyzenei standupjairól is híres házigazda, Bősze Ádám izgalmas zenetörténeti kalandozásokra hívja a rádióhallgatókat

A Bartók rádió amúgy is nagyszerű programkínálatának egyik legkiemelkedőbb darabja az utóbbi hetekben Bősze Ádám Zenélő levelek címen futó adása vasárnap délelőttönként. A hetente jelentkező, félórás műsorban a komolyzenei standupjairól is híres házigazda zenetörténeti kalandozásokra hívja a hallgatókat. De nem ám akármilyen formában.

Megelevenedő zenetörténet
A barokk zeneszerző Lisszabonban is alkotott
Fotó: Wikipedia

Amint azt címe is sugallja, a műsor középpontjában levelek, naplókra bízott titkos gondolatok, jegyzetek állnak, amelyeket vezérfonalnak használva mutatja be a zenetudós a kiválasztott zeneszerzőt vagy muzsikust. Az alapötlet Bősze elmúlt pár évben indult Beszélő levelek című felolvasószínházi előadásain alapul. Ez a mozgalom eredetileg az Egyesült Királyságból indult Letters Live címmel és különböző írók, művészek, színészek, filmesek üzenetváltásait kívánja élővé tenni, ezáltal közelebb hozni őket a közönséghez.

A Zenélő levelekben is a felolvasott részleteken, idézeteken keresztül tulajdonképpen megelevenednek a szóban forgó alakok, események, könnyedén magunk elé tudjuk képzelni a 18. századi spanyol vagy portugál királyi udvart, de Robert és Clara Schumann bírósági tárgyalását is, amelyen utóbbi édesapja, Friedrich Wieck nem jelent meg. A legutóbbi két epizódban éppen róluk, Schumannék házasságkötéséről, majd Domenico Scarlatti (képünkön) barokk zeneszerző életéről, lisszaboni és madridi működéséről esett szó.

Most vasárnap pedig tánc és zene összefonódásai kapcsán Isadora Duncanről hallhatunk majd. A színházi formától eltérően azonban az egyébként zenetörténész végzettségű és antikvárius Bősze a személyes vallomásokat kiegészíti nagyon fontos kor- és kultúrtörténeti adalékokkal, szakirodalmi és életrajzi információkkal. Ami nemhogy a műsor kárára nem válik, de még lebilincselőbb és egyben gazdagabb is lesz tőle az a fél óra.

Természetesen komolyzenei adás a Bartókon nincs muzsika nélkül, így a levélszövegek és történelmi háttérinformációk mellett az adott komponista vagy művész darabjaiból is meghallgathatunk részleteket. Itt bukkan fel a műsor egyik apró szépséghibája: érdemes volna kicsit több információt megosztani a hallgatókkal magáról a zeneműről is (noha ennek persze időbeli korlátai is vannak).

Ezentúl talán még több hang bevezetésével lehetne színesíteni a podcastot, mert bár Bősze Ádámnak és állandó közreműködőjének, Varga Emmának is nagyon jó orgánuma van, minden bizonnyal izgalmasabb lenne, valamint az élővé tételhez is jobban hozzájárulna, ha néha például egy másik férfihangot is hallanánk.

Mindez ugyanakkor semmit nem von le a Zenélő levelek értékéből. A vasárnap délelőtt fél tizenegyes kezdési időpont éppen megfelelő ahhoz, hogy már kellően ébren legyen a hallgatóság, de a műsor villásreggeli vagy ebédfőzés közben is remek szórakozás.

A Zenélő levelek lebilincselően érdekes, izgalmas történeteket hozó, informatív és nem mellesleg fiatalos adás, ami azért sem utolsó szempont, mert tartalmát, illetve hosszát tekintve kiválóan alkalmas arra, hogy „falatokban” szerettesse vagy ismertesse meg a komolyzenét a kevésbé vájtfülűekkel is.

Zenélő levelek
Bartók rádió, vasárnap 10.30
Műsorvezető: Bősze Ádám

10/10
 

Kapcsolódó írásaink