Kultúra

Reneszánszát éli a cimbalom és a tárogató

Kovács Balázs és Tóth József hangszerészmesterek szinte egyedülálló minőségben készítik a Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó instrumentumokat

A Magyar Hangszermíves Céh online tárlatot szervezett Hangszerművészet a Kárpát-medencé­ben címmel a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatásával. A kiállítás részeként portréfilmsorozat is készült, ezúttal Kovács Balázs és Tóth József hangszerkészítő mestereket ismerheti meg a közönség.

Reneszánszát éli a cimbalom és a tárogató
Kovács Balázs (jobbra) a hangszerről Szerényi Béla kurátornak (balra) mesélt
Fotó: Magyar Hangszermíves Céh Faceb

A Hungarikumok Gyűjteményébe bekerült cimbalom őse arab közvetítéssel jutott Európába, ahol a középkori udvarok kedvelt hangszere lett. A 19. század második felében egy pozsonyi hangszergyáros, Schunda Vencel József modernizálta a cimbalmot, többek között megnövelte a hangterjedelmét és a hangerejét, valamint tökéletesítette a játszófelület beosztását.

Így született meg az az instrumentum, amelynek mechanikáját és pedálműködését a 20. század elején idősebb és ifjabb Bohák Lajos alakította olyanra, amilyennek ma ismerjük. A cimbalomkészítés egyik legnevesebb hazai hangszerész mestere Kovács Balázs, aki a Hangszerművészet a Kárpát-medencében című online tárlathoz kapcsolódó rövid portréfilmben beszélt hivatásáról, Szerényi Béla akadémikussal, a kiállítás kurátorával.

„A véletlennek köszönhetően lettem cimbalomkészítő. Annyira nem tanultam jól, hogy felvegyenek az egyetemre, és a cimbalomkészítők­nél pont volt üresedés 1991-ben, a Kozmosz Ipari Szövetkezetben. Évekbe telt, mire megtaláltam a közös hangot a mesterrel, felnéztem rá, nagyon komoly szinten dolgozott. Először segéd lettem, utána pár évig még együtt dolgoztunk, akkor sok mindent meg lehetett tanulni. Majd 1995-ben végeztem, és azóta önál­lóan dolgozom.” – meséli Kovács Balázs a műhelyben.

A hangszerész szerint az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a cimbalom iránt, főleg azokban az iskolákban, ahol klasszikus játékot tanítanak, de a koncertező művészek is egyre többször keresik meg őt. A mester arról is beszélt, hogy a megrendelőknek mindig van saját elképzelésük a hangszerről, és ezeket a módosításokat – a lehetőségekhez mérten – igyekszik elvégezni.

„Viszonylag könnyű dolgunk van, mert ez mindig így volt a cimbalomnál, Bohákék is gyártottak öt-hatféle különböző modellt. A nyitott fenekű cimbalom klasszikusabb hangzást ad, a klasszikus zenészek éppen emiatt a kiegyenlítettség miatt kedvelik.

Aki lágyabb hangzást keres, annak esetleg rozettás cimbalmot kell csinálni. Van, aki könnyű hangszert keres. Én nem szívesen készítek könnyen szállítható hangszert, mert azért ebben tonnaösszehúzó erők vannak, és nem szeretném, ha pár év múlva visszavonnák, hogy nem tart. A kicsi test gyengén is szól” – teszi hozzá a mester.

A videó második felében már Tóth József tárogatókészítő alkotóműhe­lyébe látogathatnak a nézők. A két hangszer története kapcsolódik egymáshoz, hiszen Schunda Vencel József nemcsak a cimbalmot forra­dalmasította, hanem a – 2014 óta szintén hungarikumnak számító – tárogatót is. Úgy vélte, hogy ez a két hangszer az, amelyik a leginkább alkalmas „a magyar lélek rezdüléseinek kifejezésére”.

A Rákóczi-szabadságharc korában használt kettős nádnyelves töröksípra ráillesztette a klarinét fúvókáját és az oboa billentyűzetét, ezzel modernebb hangzást ért el. A zenei ízlés változásával a tárogató veszített népszerűségéből, de az utóbbi időben egyre több muzsikus fedezi fel újra a benne rejlő lehetőségeket.   

Tóth József szinte egyedülálló minőségben készít Magyarországon tárogatókat. Pályafutását gitárosként kezdte, de a hangszerkészítés közelébe már oboajátékosként került.

„Egy induló, nagyon jó céghez kerültem, mint tanuló a Hajós utcában. Ez az Elek Tihamér és Juhos Tibor nevével fémjelzett hangszerüzlet és műhely volt, ahol nagyon jó mestereim voltak. Ott tanulhattam meg fafúvós hangszerek javítását és készítését. Emellett aktív zenész voltam, sok balkáni, román zenét játszottam, és így ismertem meg a tárogatóra írt gyönyörű magyar és erdélyi zenéket, amik felkeltették az érdeklődésemet a hangszer iránt. És mivel sokat javítottam, láttam, hogy a hangszerek sokkal többet tudhatnának, mint amilyen fejlettségi szintet elértek a háború előtti gyártás folyamán. Gondoltam, hogy én is tudok ilyet csinálni és ha kell, továbbfejleszteni akár a mai kor igényeinek megfelelően.” – magyarázza a mester.

Tóth a javítás kapcsán megismerkedett a részmunkákkal, és annyira fűtötte a lelkesedés, hogy mindössze két év tanulás után belevágott az első hangszer elkészítésébe. „Nagyon szép és izgalmas dolog, amikor az ember valami régiújat akar csinálni. Kedvemre való tevékenység volt. Sok zenész barátom, aki tárogatón játszik adott ötleteket, amiket meg is valósítottam a hangszeren. Az egyik nagy újítás a Böhm-szisztéma. A tárogatókra az 1800-as évek végén még az Albert-szisztémás, német rendszerű klarinétok mechanikája került, ami aztán elfelejtődött. Utána a Böhm-szisztémát, ami ma is használatos, kellett a tárogatóra ráapplikálnom, amivel aztán tényleg népszerű és könnyen használható lett a hangszer” – meséli.

A hangszerkészítő úgy látja, hogy manapság a szakma javítás része telített, a készítés pedig olyan felkészültséget igényel, ami ritka. Az előadóművészetben nagy igény van a tárogatókra, és Tóth azt is örvendetesnek tartja, hogy a hangszer minden zenei műfajban egyre népszerűbb. Híres amerikai dzsessz­zenészek is vásároltak már tőle, de Kínában, Koreában és Ausztrá­liában is vannak tárogatói.  

A hangszerész mesterekkel készült rövid portréfilm megtekinthető a Magyar Hangszermíves Céh közösségi oldalán és YouTube-csatornáján, valamint az Magyar Művészeti Akadémia honlapján.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom