Kultúra

Időutazás Akkó vára elátkozott tornyához

Forrásokon alapuló, megtörtént eseményeket színesen bemutató, tengernyi ismeretet hordozó szakmunka

A dzsihád által feltüzelt mamelukok tengernyi serege 1291 áprilisától az utolsó keresztes várat, Akkót ostromolja. Vagy tízezer, egymással is civakodó lovag és csatlós adja a védelmet, nem is lehet kétséges, hogy a vagy tizennégy toronyra, és az ezerhatszáz méter hosszan elnyúló falakra ennyi ember nem elég. A többit pedig megtudhatják Roger Crowley Az elátkozott torony című, a Park Kiadónál tavaly napvilágot látott munkájából.

Időutazás Akkó vára elátkozott tornyához
Halíl egyiptomi szultán sorban foglalta el a keresztes várakat
Fotó: Wikipedia

Crowley született történetmesélő, öröm olvasni, írja a The Sunday Times a könyv kapcsán. Nem történelmi regényt tart a kezében az olvasó, hanem forrásokon lapuló, megtörtént eseményeket színesen bemutató, tengernyi ismeretet hordozó szakmunkát, amely láttatja, elénk varázsolja az eseményeket. Az olvasó szinte együtt szenved a Nílus mellett a nyári hőségben vánszorgó, tetőtől talpig páncélba öltözött, Szent Lajos francia király vezette keresztes sereggel.

Érzi a verejték csípős szagát, majd pedig a kudarc után a folyón úszó, felpuffadt testek bűzét. Crowley ezt nagyon tudja, s míg más történészek inkább számozott lábjegyzetek sokaságával zsúfolják tele a könyvük utolsó oldalait, ő néhány idézettel, térképpel, ábrával és fotóval is eléri azt, amit akar.

A szerző 1951-ben született Ang­liá­ban, a Cambridge-i Egyetem angol szakának elvégzése után nem sokkal Isztambulba költözött, ahol valósággal belevetette magát a város hosszúra nyúló és viharos történetének tanulmányozásába. Majd ezzel végezvén kitágult a horizontja, hajót vásárolt, és azzal járta be az egykori Levantét, a Földközi-tenger sokat látott kikötőit, vizeit.

Az itt tanultakból, látottakból írta aztán a Rodosz és Málta ostromáról, no és lepantói ütközetről szóló Tengeri birodalmakat (2014), majd a Velence tündöklését és hanyatlását is bemutató Kalmárköztársaságot (2018). 2019-ben pedig megszületett a Hódítók, ami a történelem első tengeri világbirodalmának összekovácsolását, Portugália felemelkedését mutatja be.

Aztán Az Elátkozott toronnyal még inkább visszautazott a múltba, az 1180-as évekbe, mikor az első szentföldi keresztes sikerek után eljött a hattíni vereség, Jeruzsálem eleste és Akkó gazdag kikötővárosa is a szeldzsuk törökök kezébe került. Hogy aztán 1189 és 1191 között a harmadik keresztes hadjárat idején 683 napon át ostromolják, végül visszafoglalják.

E győzelmet alaposan beárnyékolja Oroszlánszívű Richárd sokat emlegetett döntése: a magát megadó várőrség vagy háromezer katonáját fejezték le a falak alatt. Akkó így véres szimbólummá vált, amellyel már akkor fel lehetett szítani a dzsihád, a szent háború tüzét. A mamelukok, a rabszolga harcosokból kialakult egyiptomi uralkodó réteg egyik legnagyobb szultánja, Al-Asaraf Halíl, miután elődei példáját követve sorra foglalta el a nagyobb keresztes várakat, végül az egyedül maradt Akkó ellen vonult fel százezres seregével.

Crowley is megállapítja, a győzelmet talán nem is a katonák, hanem a hatalmas hajítógépek kezelői és az aknászok vívták ki. Előbbiek mázsás lövedékeikkel megbontották a falakat, az aknászok alagutat fúrtak a tornyok alapozásáig,telehordták fával, és meggyújtották. Crowley olvasói előtt feltárul a falakon küzdő vagy éppen a kapukon kitörő lovagrendek, a templomosok, ispotályosok és a Teuton Rend lovagjainak küzdelme.

A művében legfőbb forrására, a névtelen „türoszi templomos” visszaemlékezésére támaszkodó, de mind ez idáig fel nem használt arab krónikákat is feldolgozó szerző odafigyelt a jelenleg Izraelhez tartozó városban zajló régészeti kutatások friss eredményeire is.

Elmagyarázza az ellensúlyos hajítógépek, katapultok, a torbocsinok felépítését és működését, tanúi lehetünk, ahogy a templomosok nagymestere, Guillaume Beaujeu könnyű páncélban (mert nem volt ideje magára venni a teljes vértezetet) utolsó rohamra vezeti testvéreit, de hajítódárda fúródik védtelen hónaljába. Így a város, az erődítések leggyengébb pontja, az elátkozott torony elesik, Akkót pedig Halíl szultán porig romboltatja.

Roger Crowley: Az elátkozott torony
Roger Crowley: Az elátkozott torony
Fotó: MH

Kapcsolódó írásaink

Egy csipetnyi kortárs művészet

ĀPéntek jó érzékkel vezeti tollát a papíron, játszik nyelvvel, ritmussal, de nem fukarkodik szimbólumokkal és allegóriákkal sem

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom