Kultúra

Hiteles bibliai történet egy olasz írótól

Erri De Lucának mindössze két könyve jelent meg magyarul, pedig Európában igen ismert

Noha magyarul mindössze a második könyve jelent meg nemrég Erri (Enrico) De Luca olasz írónak, a kalandos életű szerzővel érdemes megismerkednie a magyar olvasónak is.

Hiteles bibliai történet egy olasz írótól
Az író francia és német díjat is kapott
Fotó: Wikipedia

A Romanika kiadó gondozásában, Herczeg Ildikó fordításában most kiadott kétnyelvű kötet ehhez minden bizonnyal jó ugródeszka. Az Anyának nevében kötetben, amely öt „stanzából” áll, Erri De Luca – aki így, becenevén adja ki köteteit – Mária történetét írta meg az angyali üdvözlettől egészen addig, amíg a betlehemi istállóban világra jön fia, Jézus.

Az írótól – aki számtalan nyelven, köztük héberül is beszél és olvas – nem idegen a bibliai történet, ráadásul meglehetős jártassággal bír a szentírási szövegekben. Ez a jártasság látszik is a regényen: ha pusztán a hitelesség szempontjából közelítünk, laikusként is feltűnhet, hogy a szerző ismeri az evangéliumi történet idején érvényben lévő közösségi szokásokat, és talán még az akkor élők gondolkodásmódját is.

(Ez nem mondható el minden hasonló történetről: míg például a szintén meggyőző bibliai műveltséggel rendelkező Mihail Bulgakov Mester és Margaritájának Jézusa az Újszövetség tükrében is hitelesnek tűnik, Saramago könyvével, a Jézus Krisztus evangéliumával épp az a probléma, hogy nem korhű, és semmiben nem felel meg az Evangéliumnak sem – modern, pszichológiai átirata annak, amihez nem a pszichológia, hanem a teológia vagy legfeljebb a filozófia adhat kulcsot.)

Erri de Luca 1950-ben született Nápolyban, a középiskola után gyári munkásként helyezkedett el, de volt sofőr és kőműves is, élt Franciaországban és Afrikában, és segélykonvojokkal megjárta Jugoszláviát a délszláv háború idején.

Autodidakta szerző, aki szintén autodidakta módon tanult meg több nyelven, beszél a héber mellett például szua­héliül és oroszul. Eddig több mint hetven könyvet adott ki, amelyeket harminc nyelvre fordítottak le, de kipróbálta magát forgatókönyvíróként és színészként, sőt Biblia-fordítóként is. Íróként nem csak hazájában ismerik el: megkapta a francia Fémina Étranger-t és a német Petrarca-Preist is, majd 2013-ban az Európai Irodalmi Díjat és az Európai Könyvdíjat.

Éppen ezért különös, hogy magyarra alig fordítják: eddig mind­össze A pillangó súlya jelent meg egy kis kiadónál, a Editio Mediterranicánál négy évvel ezelőtt, szintén Herczeg Ildikó tolmácsolásában.

A jelen kötet, Az Anyának nevében mintha már a szentírási nyelvhasználatot idéző magyar címmel is megelőlegezné a bibliaira emlékeztető, régies nyelvet. A letisztult eredeti szöveg fordítása figyelmes és pontos munkának tűnik, annak ellenére is, hogy az olasz szöveg tükrében néhol kevésbé érezzük irodalminak.

Nincs szó a bibliai történet „újraírásáról”, sokkal inkább a nagy történet egy olyan aspektusáról, amelyet a szentírási szöveg nem bont ki: arról, hogy Mária miként éli meg a történteket.

Sikerül elkerülnie az aktualizálás veszélyét, ugyanígy a pszichologizálásét – Erri de Luca Máriája leginkább a gótikus vagy a reneszánsz Madonna-képekkel rokon, olyasvalaki, aki magától értetődő természetességgel fogadja az angyalt és
a gyermekáldást, annak ellenére is, hogy ezáltal szembekerül közössége normáival. 

A szentírási textushoz természetesen nem lehet hozzátenni mást, mint kommentárt – efféle, irodalmi kommentárként működik ez a szűkszavú szöveg is, elgondolkodtató Biblia-illusztrációként, amely, miközben korhű, a modern ember számára is érthető.

Ahhoz, hogy Erri de Luca életművét a német és francia olvasók után a magyarok is megismerhessék, több fordításra lenne szükség – és talán arra is, hogy az olvasók kitekintsenek az angolszász irodalom bűvköréből. Délre is érdemes figyelni, ha másért nem, azért, mert ebből a nézőpontból a kortárs világirodalomnak egy teljesen más aspektusa is látszik.

Duccio Máriája. A korai Madonnákhoz hasonlít a könyvbéli ábrázolás
Duccio Máriája. A korai Madonnákhoz hasonlít a könyvbéli ábrázolás
Fotó: Wikipedia

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom