Apáról fiúra szállt a zongorakészítés mestersége

A háborúk és a kommunista diktatúra szinte teljesen tönkretették a hangszerkészítő céheket, manufaktúrákat. A hangszerész dinasztiák nagy része eltűnt, a mesterek pályaelhagyóvá váltak. Ennek fényében óriási dolog, hogy maradtak még olyan családok, akik nem hagyták, hogy megszakadjon ez a folytonosság. Az osztrák származású zongorakészítő mestert, idősebb Müller Rezsőt még a Magyar Királyi Operaház hívta Magyarországra 1901-ben. Fia, Müller Rezső már Magyarországon született és folytatta a szakmát, ahogy az ő fia Müller László, és unokája Müller György is, akivel Szerényi Béla MMA-akadémikus készített portrébeszélgetést a Hangszerkészítés a Kárpát medencében című virtuális tárlat részeként.

„Minden zongorát a mai kor igényei szerint kell javítani vagy megcsinálni, ezek szabványértékekre vannak állítva. Ezek a szabványok az idő folyamán változtak, akár a normál A hang magasságát, akár a billentési mélységet, billentési súlyokat nézzük. A 20. században alakult ki az, hogyan kell működnie egy modern angol mechanikás zongorának, és minél újabb, annál jobb, ez nálunk alaptörvény.” – magyarázza Müller György.

A mester az intézmények elöregedő hangszerparkja miatt gyakran találkozik olyan zongorával, amelyet apja, nagyapja, vagy ükapja javított. „Nagyon sok hangszerben találtuk már meg az előző generációk nyomait. Amelyik generál javítást kap, az annyira szét van bontva, hogy bizonyos helyekre a javítók bele szokták írni a nevüket. A legszörnyűbb az, hogy pont ezeket az alkatrészeket, amiket ők fixnek tekintettek, azokat mi már cseréljük, gondolok itt egy tőkére vagy egy rezonánsra” – teszi hozzá a hangszerész.

Müller György szerint fontos eldönteni, hogy a hangszert restaurálni vagy felújítani akarják. Mert míg a restaurálásnál az a cél, hogy minél több régi alkatrészt megmentsenek a zongorából, a felújítás lényege, hogy egy öreg hangszerből olyat készítsenek, amely a mai szabványoknak megfelel, és használati értékében megegyezik az újjal.

A hangszerészmesterrel készült portré megtekinthető a Magyar Hangszermíves Céh közösségi oldalán és YouTube-csatornáján, valamint az MMA honlapján.