Kultúra

Az orgonaépítés pécsi mestere

A Magyar Hangszermíves Céh online tárlatot szervezett Hangszerművészet a Kárpát-medencében címmel a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatásával. A kiállítás részeként portréfilmsorozat is készült, az új epizódban Budavári Attila orgonaépítő mestert ismerheti meg a közönség.

Az orgonaépítés pécsi mestere
A MÜPA orgonáját is a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra készítette
Fotó: MH

A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra többségi tulajdonosa, Budavári Attila mindössze tizenkét éves volt, amikor elhatározta, hogy orgonaépítő lesz. Az érdeklődés családi örökség volt, hiszen hét felmenője, köztük dédapja és ükapja is orgonaépítéssel foglalkozott az egykori Angster-gyárban – derül ki abból a rövid portréfilmből, melyet a Magyar Hangszermíves Céh készített az MMA támogatásával.

Az Angster Orgona- és Harmóniumgyár 1867–1949 között működött Pécsett, amelyben a család öt férfi tagja nyolc évtized alatt ezerháromszáz orgonát és háromezer-hatszáz harmóniumot készített. A gyárat 1949-ben államosították, vezetőit elítélték és a gyárat bezárták. Jogutód nélkül szűnt meg, orgonaépítői pályaelhagyók lettek. A mesterséget Budavári Attila virágoztatta fel több mint negyven év kényszerszünet után a baranyai megyeszékhelyen, amikor a kilencvenes években dolgozni kezdett.

„Amikor tizenkét éves koromban megtetszett a szakma, és a szüleim azt mondták, nem lehet belőle megélni, meg akartam mutatni nekik, hogy nincs igazuk. Tizennégy éves korom óta jó viszonyt ápoltam az Angster-gyár harmadik és egyben utolsó vezetőjével, Angster Józseffel, aki ott volt az első szakmai szárnycsapásoknál és segített, ha mással nem, jó szóval" – magyarázza Szerényi Béla akadémikus kérdésére a mester.

Az orgonaépítő elmondta, hogy a hangszer megtervezésénél a művészi koncepció mellett egyéb szempontokat is figyelembe kell venni. Fontos tudni, statikailag elbírja-e a kórus az orgonát, hogy mekkora büdzséből lehet gazdálkodni, és mekkora a hőingadozás a helyszínen – az előkészítési munkálatok így akár másfél-két évig is eltarthatnak.

Bár a hangszerkészítő évtizedek óta űzi a mesterséget, a mai napig nyitott szemmel jár, a tanulást pedig egy életen át tartó folyamatnak tartja. „Portugáliában van egy házaspár, akik jó barátaim. Minden évben elmegyek hozzájuk ingyen dolgozni, ha tehetem, hogy tanulhassak. Portugáliában kétszáz vagy akár ötszáz éves hangszerek is megmaradtak. Míg itt mindent elpusztított a török vagy a kommunizmus, azok a hangszerek szinte eredeti formájukban a mai napig szolgálják a liturgiát. Ha hozzányúlhatok egy ilyen hangszerhez a helyi mester felügyeletével, akkor úgy érzem, a mai napig tudok hazahozni plusztudást, amellyel az itthoni hangszerek restaurálásához nagyobb szakértelemmel tudunk hozzányúlni" – teszi hozzá Budavári.

A családban hét gyermek van, és bár az orgonaépítő nem erőltet semmit, tizenegy éves fia két-hároméves kora óta rendszeresen látogatja a műhelyt. Érdeklődik a szakma iránt, így megvan az esély arra, hogy a semmiből újjáépített pécsi orgonakészítő hagyomány tovább öröklődik a Budavári családban. A Hangszerművészet a Kárpát-Medencében című virtuális hangszerkiállítás második része megtekinthető a szervezet YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán.

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink

Dublin és Moszkva veszélyhelyzetben

ĀA félelem olyan erővel írja felül a normalitást, hogy az emberek inkább a pestis veszélyét vállalják, mint hogy a diktatórikus államgépezettel konfrontálódjanak