Kultúra

A kulisszák mögött

Hazánkban mintegy száz színház, harminc filmstúdió és a média hat-nyolcezer háttérben dolgozó képzett szakembert foglalkoztat

Amikor színházba vagy moziba megyünk, általában csak a rendező és a főbb szereplők nevét jegyezzük meg. Nem is gondolnánk, milyen sokféle szakma képviselői­nek kell összefognia ahhoz, hogy egy produkció létrejöhessen. Forgatókönyvíró és kameratechnikus nélkül nincs Oscar-gála, ahogy a színházi társulatok is nagy bajban lennének, ha nem dolgozna velük világosító és díszlettervező. A nem egyetemi művészeti képzést körbejáró cikksorozatunk harmadik részében a háttérszakmák nyomába eredtünk.  

A kulisszák mögött
Egy háromtagozatos vidéki színházban nyolcvan, egy filmben száz különböző szakmájú ember dolgozik
Fotó: Színház- és Film Intézet

Miközben az ágazatok művészeti oktatását a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) és a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kara elvégezte, a létszámban jóval nagyobb, teljesítményüket tekintve pedig meghatározó szakmai háttérbázisok nagy része magas szintű szakképzés nélkül működött. Az érdeklődő fiatalok éveken keresztül történő próbálkozással sajátítottak el egy-egy speciális szakmát, véletlenszerű „odakeveredést” követően, megalapozott szakmai oktatás nélkül. Hazánkban mintegy száz színház, harminc filmstúdió (évi negyven játék- és tévéfilm, továbbá többszáz dokumentum-, tudományos és kisjátékfilm készül), és a média hat-nyolcezer szakembert foglalkoztat. A minőségi szakképzés hiánya visszahatott a két nagy ágazat szakmai teljesítményére. Színházi, filmes és média körökben régóta közbeszéd tárgya volt, hogy szükség lenne egy átfogó, emelt szintű, összehangolt szakképzési program létrehozására. A Színház és Film Intézet (SZFI) 2009-es alapításával erre kerestek megoldást. Céljuk, hogy Magyarországon a két ágazat művészeti- és háttérszakmát hosszútávon, egyetlen oktatási központba összevontan, emelt szinten képezzék.

„Az elmúlt években száztíz művészeti szakma képzését fejlesztettük ki és hangoltuk össze, ebből voltak olyanok, amelyek már léteztek valahol az oktatási rendszerben, de ennek mintegy fele, ötven szakma képzése nem volt elérhető sehol, például az ügyelő, a TV stage menedzser vagy a díszletfestő, illetve a forgatókönyv- és drámaíró, amely korábban csak tanfolyami szinten és féléves kurzus formájában létezett a Színművészeti Egyetemen. Soknak tűnik ez a száztíz szakma, de egy vidéki háromtagozatos színházban körülbelül nyolcvan különálló szakma van, egy magyar filmben száz-százhúsz, egy angolszászban pedig akár kétszázötven különböző szakmában dolgoznak” – fejtette ki lapunknak Csányi János, az SZFI alapító igazgatója.

Kilenc éve alapították a fenntartásukban lévő szakgimnáziumot, majd amikor négy éve a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karával közösen bevezették az egyetemi rendszert az intézménybe, kiderült, hogy az SZFI-nek van a legnagyobb összehangolt színházi és filmes szakoktatási portfóliója Európában. Csányi elmondása szerint jelen pillanatban több mint negyven csoport tanul az SZFI-ben, amelyekben mintegy kétszáz tanulót, illetve hallgatót oktatnak. „Kis csoportokat hozunk létre, mert ezekben a speciális művészeti szakmákban nem lehet tömegtermelést folytatni.

A szakmáknak nincs szükségük nagy létszámú képzett szakemberre, úgy kellett kialakítanunk a felvételi és az oktatási folyamatot, hogy azzal az alapvető utánpótlási helyzetet tudjuk biztosítani” – magyarázta a Magyar Hírlapnak. Az intézmény nonprofit rendszerben működik, mert Csányi szerint az oktatásban a haszonelv ellentétes érdeket teremt a minőséggel, és gyengíti a szakmai tudást. „Ha a profitszerzés volna a cél, akkor nem lehetne mestertanárokkal dolgozni, és egy-egy csoportban öt-hatszor annyi tanulót kellene képezni, mi pedig éppen az ellenkezőjét csináljuk” – tette hozzá.
Mivel sokféle szakma képzése folyik az intézményben, rengeteg gyakorlóhelyre van szükség, ezért az SZFI tíz éve duális képzési programot indított. Negyven-ötven gyakorló műhellyel dolgoznak együtt, a budapesti színházak nagy részével, filmes és televíziós társaságokkal, illetve ezekről a helyekről hívják a mestertanáraikat is.

Csányi azt is kifejtette, többszörös a túljelentkezés az intézménybe, a jelentkezők több mint fele vidéki, a beiskolázás pedig a teljes Kárpát-medencéből történik. „Ez visszaigazolja, hogy jó irányba tartunk, de a semmiből, szakmai tudásra és elkötelezettségre alapozva, lépésről-lépésre fejlesztjük az Intézetet” – hangsúlyozta. Az SZFI-ben végzettek negyven százaléka helyezkedik el diploma után, de a szakmába hatvan százalék kerül vissza
a későbbiekben.

A Színház- és Film Intézet mellett a filmes szakemberek utánpótlásának megteremtésére  indult el 2016-ban a Nemzeti Filmintézet Filmipari Képzési Programja, amely rövid, célirányos képzéseket szervez a hiányszakmák területén, illetve ingyenes kreatív szakmai továbbképzéseket szervez évi több alkalommal a Fast Forward Program keretében.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom