Kultúra

Magyar fotósnők nyomában

Máté Olga az elsők között foglalkozott hivatásszerűen fotográfiával, Babits portréját is ő készítette – Jócskán volna még feltárni való életmű, például Landau Erzsié és Révai Ilkáé

A fotografálás mint női hivatás címmel tartott online előadást a budapesti Kassák Múzeumban a Besnyő Éva-kiállításhoz kapcsolódóan E. Csorba Csilla művészettörténész a minap. Szó esett Máté Olgáról és Landau Erzsiről is.

Magyar fotósnők nyomában
Máté Olga Hugo Erfurth képén 1910-ben
Fotó: Fotomuzeum.hu

Besnyő Éva, a Hollandiában befutott magyar fényképész nem az egyetlen a magyar női fotósok közül, akinek életműve figyelemre érdemes. A budapesti Kassák Múzeum Besnyő-tárlata kapcsán a magyar fotográfusnőkről monográfiát író E. Csorba Csilla tartott online előadást a minap. Elsősorban Máté Olga életművét emelte ki, ahogy mondta,
Máté az elsők közt volt, aki hivatásszerűen foglalkozott fotográfiával a nők közül. E. Csorba Csilla úgy vélte, a disszidensekkel – Besnyő Éva, Landau Erzsi (Ergy Landau), Klein Rózsi (Rogi André) – szemben Máténál, a portréfotózás mesterénél a tragikus sors is közrejátszott az életmű alakulásában: korán férjhez ment Zalai Béla filozófushoz, a híres Négyesy-szeminárium – amelynek olyan tagjai voltak rajta kívül, mint Kosztolányi, Karinthy és Babits – egyik diákjához, ám férje szinte azonnal elesett az első világháborúban, így rámaradt a férfi két, az előző házasságából hozott gyermekének eltartása. Az 1919-es események után meghurcolták, a harmincas években már inkább alkalmazott fotográfiából, építészeti fotózásból élt, igaz, addigra a műtermek amúgy is nehéz helyzetbe kerültek. Ennek ellenére az életmű egyik legfontosabb része a portréfotók sora mások mellett Osvát Ernőről, Babits Mihályról, Kaffka Margitról, valamint az anya–gyerek képek sorozata. Sokat fényképezte a korabeli mozgásművészeti stúdiók tagjait is, kifejezetten jó viszonyban volt Dienes Valériával.

E. Csorba Csilla felelevenítette a korszak kettős viszonyát a női fotósokhoz: miközben egyesek amellett kardoskodtak, hogy ez a vegyszerek miatt nem nőknek való hivatás, Nagy Gizi, Jókai második feleségének, Nagy Bellának nővére fotósnők egész seregét tanította ki műtermében. Korabeli hirdetéseiből tudjuk, hogy „csinos jövedelemmel” biztatta az iskolát elvégzőket. (A korszakban nagyon sokat tett a női fotósok oktatásáért a témának szakcikkeket is szentelő Pécsi József is.)

Előadásában E. Csorba Csilla utalt arra, hogy Máté Olgán és Besnyőn kívül is jócskán volna még feltárni való életmű, például Révai Ilkáé, Székely Aladár tanítványáé, akiről nagyon keveset tudunk, a Párizsba emigrált Klein Rózsié, André Kertész első feleségéé vagy a bauhausos Kárász Judité, aki viszont 1949-ben hazatért Magyarországra, de életművének nagy része akkor fiókba került. Szó esett Landau Erzsiről is, aki szintén Franciaországban futott be karriert, és – Besnyő Évához hasonlóan – talán ismertebb külföldön, mint itthon.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom