Kultúra

Út a világot jelentő deszkákig

A Pesti Magyar Színiakadémia nagy múltú örökséget hordoz, növendékei belülről ismerhetik meg egy teátrum működését – A Thália Tanoda komoly diákmenedzsmentet folytat

Idén először két középfokú művészeti oktatási intézmény, a Pesti Magyar Színiakadémia és a Thália Tanoda is meghívást kapott a határon inneni és túli színművészeti egyetemek 11. SZÍN-TÁR Találkozójának versenyprogramjába, amelyet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban tartottak – ameddig a járvány megengedte. Ennek apropóján cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan zajlik hazánkban a nem egyetemi szintű színészképzés. Elsőként a fenti két intézményt mutatjuk be.

Út a világot jelentő deszkákig
Jelenet Molnár Ferenc Liliomának előadásából, amely a 10. SZÍN-TÁR szemle off programjában szerepelt
Fotó: Pesti Magyar Színiakadémia

A járványügyi korlátozások bevezetésével kedd este félbeszakadt a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tizenegyedik alkalommal megrendezett SZÍN-TÁR Találkozója, amelyet tavaszról halasztottak el novemberre. A múlt vasárnap kezdődött szemlén hagyományosan a határon inneni és túli színművészeti egyetemek (Színház- és Filmművészeti Egyetem, Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, Újvidéki Művészeti Akadémia) hallgatóinak produkciói láthatók, ám idén először két középfokú művészeti intézmény, a Thália Tanoda és a Pesti Magyar Színiakadémia (PMSZA) is meghívást kapott a találkozóra. Utóbbi a 2019-es fesztivál off programjában már szerepelt egy vizsgaelőadással, de most vehettek részt először a hivatalos versenyprogramban. Végül az élet és a járványhelyzet úgy hozta, hogy keddi, Túszdráma című előadásukkal zárult a találkozó tizenegyedik kiadása.

Amint azt lapunknak Benkő Nóra, a PMSZA igazgatója elmondta, a darab harmadéves hallgatóik vizsgaelőadása, amelyet Felhőfi-Kiss László írt és rendezett Gazdag Gyula Túsztörténet című filmje, illetve Végh Antal Könyörtelenül című könyve, valamint a játszók ötletei és szövegei, visszaemlékezések, interjúk, korabeli dokumentumok felhasználásával. „Nagyon megtisztelő volt a szereplés, hiszen mi középfokú színészképző intézmény vagyunk, de együtt lehettünk a felsőfokú intézményekkel, megismerhettük egymás munkáját” – hangsúlyozta Benkő, aki 2012 óta vezeti az immár a szakképzés rendszerén belül, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Belvárosi Gazdasági Szakgimnázium művészeti intézményegységeként működő színiakadémiát.

A korábban a Pesti Magyar Színház alá tartozó iskola nagyon nagy múltú intézmény, hiszen – bár a teátrummal együtt – nevet, majd fenntartót is váltott, elődje az akkor még a Nemzeti Színház falai közt működő, 1966-ban létrejött Nemzeti Stúdió, ahol olyan színészóriások végeztek, mint Szacsvay László, Lukács Sándor, Bánsági Ildikó, Hámori Ildikó, Andorai Péter, Csákányi Eszter, Lázár Kati. „Ez számunkra kiemelten fontos örökség” – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Benkő Nóra, hozzátéve, hogy a színvonalas oktatói gárda (például Hargitai Iván, Szente Vajk, Varga Éva, Halasi Dániel) mellett a képzésükben rendkívül fontos a színházi háttér, hiszen a hallgatók így élőben ismerhetik meg egy teátrum mindennapi működését. A gyakorlatra fektetik a hangsúlyt, amelynek elsődleges színtere Benkő szavai szerint a Pesti Magyar Színház, de a Játékszínben, a József Attila Színházban, az Újszínházban, a Radnótiban és számos vidéki társulatnál is kapnak lehetőséget diákjaik, akik másodév végén Színész II., a harmadév (ráépülés) után pedig Színész I. végzettséget szereznek – ha egyáltalán befejezik a képzést. Az igazgató elmondása szerint a harminc-negyven fővel induló osztályokból harmadévre már csak tizenkét-tizenhat fő marad, mert legtöbbjük bekerül valamelyik színművészeti egyetemre.

Ám azoknak a tanulóknak sincs mit szégyellniük, akik „csak” a PMSZA-ban diplomáznak, mert az ország különböző színházai­ban, filmekben és sorozatokban is játszanak. „Tavaly még diákunk volt Szőke Abigél, aki főszerepet játszott az Akik maradtak című, Oscar-díjra nevezett nagyjátékfilmben, de például most végzett Kovács Gyopár is, aki főszerepeket játszik a Játékszínben és a Puskás musicalben”– mondta büszkén Benkő Nóra.

A kecskeméti 11. SZÍN-TÁR Találkozóra készült a szintén budapesti Thália Tanoda is, azonban betegség miatt végül le kellett mondaniuk a My Fair Lady bemutatásáról. A 2010 óta működő független művészeti akadémia alapítója és igazgatója, Seszták Szidónia lapunknak elmondta, az előadás főszereplője, Fehér Nóra júniusban vizsgázott Eliza Doolittle-ként. „Csillagos ötöst kapott a vizsgabizottságtól, fel is figyeltek rá. Kökényessy Ági volt az osztályfőnöke, aki az Újszínházban játszik és rendez, elküldte őt egy nagy musical meghallgatására, ahol meg is kapta a főszerepet” – emelte ki az igazgatónő, ezzel a példával érzékeltetve, mit jelent az, hogy a Thália Tanodában a diákmenedzsmentet is fontosnak tartják. Seszták úgy fogalmazott, az alázatos, lelkes, tehetséges kezdő színészeket mestereik a záróvizsgát követően is támogatják. „Nem engedjük el a diákok kezét, olyan rendezőkkel, színészekkel dolgoznak a tanulmányaik során, akik maguk is a pályán vannak. Az Újszínházból, a József Attilából, a Centrálból és a Játékszínből is vannak művészeink, ők próbálják őket segíteni” – tette hozzá.

A tanodában akkreditált OKJ-s Színész II. képesítést kapnak a növendékek (ez jövő januártól változhat, mert változik a rendszer), akik három évig tanulnak az intézményben esti és hétvégi időszakokban. Az országban egyedülálló módon saját szinkronstúdiója is van a tanodának, ahol magas szintű szinkronképzésben vehetnek részt a diákok. „Amellett, hogy a színpadi képzés a legfontosabb, a színház- és drámatörténetre is nagy hangsúlyt fektetünk, szóbeli vizsgát is kell tenniük a diákoknak. Fontosnak tartjuk, hogy a növendékek okos, olvasott, gondolkodó színészekké váljanak” – hangsúlyozta Seszták. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem „gatyaletolós, modernkedős” színházat csinálnak, Shakespeare-t, Molnár Ferencet tanítanak, Ady-verseket, Arany-balladákat. „Mi a klasszikus alapokat szeretnénk biztosítani, ez az életfilozófiánk. Persze ha van egy jó kortárs író, aki nagyszerű dolgokat ír, kultúrát képvisel és nem obszcén, akkor nem dobjuk ki az ablakon” – emelte ki az igazgató. A harmadévet a növendékek nagyszínpadi vizsgaelőadása zárja, amelyet közönség és szakmai zsűri előtt mutatnak be. Seszták Szidónia lapunk kérdésére azt is elmondta, az osztályokban tanulók körülbelül negyven százaléka helyezkedik el elismert színházakban vagy filmes területen.

Kapcsolódó írásaink

Rómeó és Júlia David Bowie-val

ĀRendhagyó módon, a szöveg zeneiségére koncentrálva, aktualizálás nélkül, Mészöly Dezső csodálatos fordításában mutatja be december 4-én a Nemzeti Színház Shakespeare remekművét