Kétszázhuszonöt éve született John Keats

John Keats 1795. október 31-én született egy elszegényedett nemesi családban. Apját kilencévesen vesztette el, anyja tizennégy éves korában halt meg, ezt követően nagyanyja nevelte. Első kötete 1817-ben jelent meg Versek címmel, s ekkor kezdte írni Endümion című szimbolikus elbeszélő költeményét. Egy évvel később egy skóciai kirándulásán megfázott, ekkor jelentkeztek először tüdőbajának tünetei. Ugyanebben az évben halt bele a tuberkulózisba öccse, az ő ápolása közben szeretett bele Fanny Brawneba. Kapcsolatukat beárnyékolta a költő egészségi állapota, de a következő évben eljegyezték egymást, a házasságra azonban a lány anyjának ellenkezése miatt nem kerülhetett sor. Ismert művei, az Izabella, vagy a bazsalikomcserép című elbeszélő költeménye, a Hüperion, a Lamia, a Szent Ágnes-este 1819-ben jelentek meg. Leghíresebb verseit, az örök eszmények és a változó világ közti ellentétről szóló ódáit 1819 tavasza és ősze közt vetette papírra, a versekben önnön létének tisztázásáért vívott harca és a képzelet felszabadító erejébe vetett hite tükröződik. Hüperionjának második változata a költő utolsó kísérlete, hogy feloldja az örök értékek és az elmúlás közti ellentétet, de művét már nem fejezhette be. Az év júliusában megjelent nagyobb epikus műveinek kötete, és végre élvezhette a kritikusok elismerését is. Barátai ápolták, Shelley Pisába hívta, ám ő elutasította a főrangú költő invitálását. Festő barátja, Joseph Severn kísérte Nápolyba, majd Rómába, ahol John Keats 1821. február 23-án elhunyt. Műveit Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Tóth Árpád, Vas István, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc fordították magyarra.